Pocahontas esk�v�je     Pocahontas, a powhatan t�rzssz�vets�g f�n�k�nek le�nya 1614. �prilis 5-�n ment f�rjhez a Virginia �llambeli Johnstownban az angol doh�ny�ltetv�nyeshez, John Rolfe-hoz. A frigy ideiglenes b�k�t teremtett az �slak�k �s a gyarmatos�t�k k�z�tt.

Felvette az angol szok�sokat Az amerikai t�rt�nelem egyik legromantikusabb legend�ja az "indi�n kir�lyl�ny", Pocahontas �s az angol telepes, John Rolfe szerelme - nem csoda, hogy a sztorit a Disney-mesegy�r sem hagyta ki. De ki volt val�j�ban a mesebeli indi�n l�ny, �s hogy sz�lt val�j�ban a t�rt�nete? 1607 m�jus�ban mintegy 100 angol telepes vetette meg a l�b�t a virginiai gyarmaton, a James foly� ment�n, hogy megalap�ts�k Jamestownt, az �jvil�g els� �lland� angol telep�l�s�t. A maroknyi pion�r embertelen gy�trelmeket �llt ki: �hs�g �s j�rv�nyok k�nozt�k �ket, �s az indi�nok is sz�ntelen�l t�madt�k a k�z�ss�get. Az angolok egyik vezet�j�t, a k�rny�ket felt�rk�pez� John Smith-t 1607 december�ben powhatan harcosok foglyul ejtett�k. A powhatan t�rzssz�vets�g ez id� t�jt kb. 30 t�rzsb�l �llt, vezet�je Wahunsonacock volt, akit az angolok csak powhatan f�n�knek h�vtak. A fiatal Smith �let�t - saj�t, �m vitatott hist�ri�ja szerint legal�bbis - csak a f�n�k le�ny�nak, az akkor 13 �ves Pocahontasnak romantikus k�zbel�p�se mentette meg. A l�ny igazi neve Matoaka volt, amit egyar�nt ford�tanak "j�t�kos kedv�"-nek �s "legkedvesebb l�nyom"-nak. Smiths 1608-ban a kol�nia vezet�je lett, mik�zben a pion�rok �lete mit sem k�nnyebbedett. S�t, egy t�zv�szben szinte az eg�sz telep�l�s le�gett. Pocahontas viszont apja k�vetek�nt egyre s�r�bben kereste fel az angolokat, �s egyre k�zelebbr�l megismerkedett az angol szok�sokkal - olykor m�g �lelmet is hozott a mindenben sz�k�lk�d� telepeseknek. Victor Nehlig (1830-1909) Pocahontas �s John Smith 1609-ben Smith s�lyosan megsebes�lt, �s k�nytelen volt visszat�rni Angli�ba. T�vozt�val az indi�nok �s a telepesek viszonya is megromlott, �s az �h�ns�g �s a betegs�gek k�vetkezt�ben sok pion�r vesztette �let�t a k�vetkez� t�len. A j�szerivel ki�r�lt Jamestown lak�i m�r-m�r a telep�l�s felsz�mol�s�t fontolgatt�k, mikor 1610 j�nius�ban meg�rkezett De La Warr b�r�, ki friss k�szletekkel t�lt�tte fel a kol�nia �l�st�rait. (Az amerikai foly� �s az �llam - Delaware form�ban - is az � nev�t viseli.) Ugyanebben az �vben �rkezett a gyarmatra John Rolfe, aki k�t �vvel k�s�bb sikerrel honos�totta meg a k�rny�ken a doh�nytermeszt�st, s ezzel hossz� t�v� �s biztos meg�lhet�st biztos�tott az elgy�t�rt virginiai pion�roknak. 1613 tavasz�n egy angol tiszt, Samuel Argall t�szul ejtette a j�sz�v� Pocahontast, azt rem�lve, hogy �gy hossz� t�v� b�k�t csikarhat ki a le�ny apj�t�l. Pocahontast Jamestownba vitt�k, �m a korm�nyz�, Sir Thomas Gates ink�bb vend�gk�nt, mintsem fogolyk�nt b�nt a l�nnyal, aki a kereszt�ny hitre is �tt�rt. Mire a powhatan f�n�k beleegyezett, hogy teljes�tse az angolok b�kefelt�teleit, le�nya beleszeretett a 10 �vvel id�sebb Rolfe-ba. Esk�v�j�ket a l�ny apja �s Virginia korm�nyz�j�nak �ld�s�val 1614. �prilis 5-�n tartott�k Jamestownban. A h�zass�g csakugyan b�k�t teremtett az angolok �s az indi�nok k�z�tt. A k�vetkez� �vben Pocahontas fi�gyermeknek adott �letet, akit Thomasnak kereszteltek. A csal�d 1616-ban Angli�ba haj�zott, ahol "az indi�n hercegn�" felett�bb n�pszer� lett a nemess�g k�reiben - m�g I. Jakab kir�ly udvar�ban is bemutatt�k. 1617 m�rcius�ban, egy nappal azel�tt, hogy visszaindultak volna Amerik�ba, Pocahontas elhunyt. Hal�l�t val�sz�n�leg feketehiml� okozta. John Rolfe egyed�l t�rt vissza Virgini�ba, s 1622-ben, egy indi�n t�mad�sban �let�t vesztette. Fiuk, Thomas angliai tanulm�nyai ut�n visszat�rt Virgini�ba, �s a gyarmat megbecs�lt polg�ra lett.