Puebl�k

 

A cowboy filmek jellemz�en vigvamjaikban teng�d� vagy csataki�lt�st hallat�, v�rszomjas vadaknak mutatj�k az �szak-amerikai indi�nokat. Az Egyes�lt �llamok d�lnyugati ter�let�n tal�lhat� Four Corners Countryba tett egyetlen l�togat�s eloszlatja ezt a t�ves hiedelmet. Abban az id�ben, amikor az eur�pai k�zn�p kezdetleges fa �s szalmakunyh�kban lakott, a Chaco Canyon lak�i kifinomult �zl�sr�l �s nagy szak�rtelemr�l tan�skod�, v�rosias k��p�leteket emeltek maguknak.

A kanyon sz�raz, zs�lyacserj�s vid�ken kanyarog, ahol egy szempillant�s alatt kegyetlen homokviharok kerekednek. Ennek ellen�re az ezer �vvel ezel�tt itt �lt n�p olyan s�r� fon�s� kosarakat k�sz�tett, hogy m�g ma sem eresztik �t a vizet... Az ed�nyeiket d�sz�t� k�l�nleges geometriai mint�k rendk�v�l fejlett m�v�szi �rz�kre vallanak. A k�s�bbi navah� indi�nokt�l kapott nev�k ut�n ma anasazik-nak ismerj�k �ket.

Pueblo Bonito

A kanyon legkor�bbi hajl�kai a pinceh�zak. Kr. u. 750 k�r�l emelt�k az els� felsz�ni �p�leteket, ezeket pedig a tucatnyi vagy m�g t�bb, egym�ssal �rintkez� helyis�gb�l �ll� v�lyog �s homokk� falvak k�vett�k. A turist�k nem a siv�r, nap�gette kanyon kedv��rt j�nnek ide, hanem hogy az �szaki oldal�n megn�zz�k a Nagy H�zaknak nevezett rendk�v�li lak�helyeket. �p�t�s�k idej�t dendrokronol�gi�val, a fa �vgy�r�inek sz�ml�l�s�n alapul� kormeghat�roz�si technik�val �llap�tott�k meg. A m�dszert az 1920-as �vekben alkalmazt�k el�sz�r ezen a t�jon. Az egyik Nagy H�zban a sz�raz kl�ma, �pen meg�rz�tt egy fatet�t. Ennek seg�ts�g�vel siker�lt kider�teni a gerend�zatul szolg�l� fat�rzsek kiv�g�s�nak id�pontj�t. A tet�t 1040 tavasz�n �ll�tott�k �ssze.

A 19 Nagy H�z k�z�l ma legleny�g�z�bb a Pueblo Bonito, sz� szerinti ford�t�sban, "csinos falu".

�p�t�se 1000 t�j�n kezd�d�tt, ekkor sz�letett a 20 helyis�gb�l �ll� els� pueblo, azaz falu. 1150-re �ri�si lak�t�mbb� gyarapodott, melynek mesteri k�m�vesmunk�val l�trehozott n�gy szintj�n 800, egym�ssal �rintkez� szoba f�rt el. A vastag �s v�kony k�vek v�ltakoz�sa tetszet�sen r�teges hat�st kelt, ugyanakkor a f�lk�r�ves fal szil�rds�g�t is el�rulja, ugyanis a patk� alak� falu v�d�fal�nak szerep�t t�lt�tte be. A szimmetria, valamint a k�l�nb�z� id�szakokban keletkezett lak�egys�gek �ssze�p�t�s�ben megmutatkoz� geometriai pontoss�g nagyfok� k�zponti tervez�st sejtet. A helyis�gek csaknem teljesen egyforma m�rete, hi�nyzanak az el�kel�s�gek sz�m�ra �p�tett rezidenci�k, hatalmas csarnokok arra utalnak, hogy az itt �lt n�p nem ismerte a t�rsadalmi hierarchi�t.

Pueblo Bonito Nagy Kiv�ja a legterjedelmesebb a k�z�ss�g, 37 f�ldbe v�jt ritu�lis helyis�ge k�z�l. A 16 m �tm�r�j�, szab�lyos k�r alak� kiva az anyaf�ld m�h�nek jelk�pe, amelyb�l lak�i a vil�gra j�ttek.

A b�torzat teljes hi�nya arra enged k�vetkeztetni, hogy minden munk�t, a k�zm�ves mesters�gekt�l a f�z�sig, a f�ld�n v�geztek. Mindenn�l fontosabb volt az �lelem. F� term�ny�k a kukorica volt, mert k�nnyen lehetett t�rolni �s �r�lni. Kb. 1000-re az anasazik kitermesztettek egy nyolcsoros kukoricafajt�t, amely akkora volt, mint amekkor�t ma v�s�rolhatunk az �zletekben. Emellett t�k�t, babot termeltek, s �trendj�ket vadon term� n�v�nyek magjaival eg�sz�tett�k ki. Az �zek, juhok, madarak, nyulak �s m�s �llatok vad�szata l�tfontoss�g� volt a sz�k�s esztend�kben.

A l�lekalagutak

A Chaco Canyon minden kommun�j�nak volt egy kiv�ja (Pueblo Bonit�nak 37.) A kiva k�r alak�, gerendatet�s, s�llyesztett kamra, a k�zep�n t�zhellyel. A tet� k�zep�n hagyott lyuk egyr�szt a f�st elvezet�s�re, m�sr�szt bej�ratk�nt szolg�lt. A fazekas eszk�z�k �s sz�v�sz�kek maradv�nyai mutatj�k, hogy e tev�kenys�geket a kiv�kban �zt�k. Ezen t�l tal�n egyfajta f�rfiklubk�nt is funkcion�ltak, ahol a f�rfiak alkalmank�nt elrejt�zhettek a main�l l�nyegesen matriarch�lisabbnak t�n� t�rsadalom szeme el�l.

A helyi pletyk�kn�l sokkalta t�bb foglalkoztatta a kiva l�togat�it. Innen ir�ny�tott�k ugyanis az anasazi k�z�ss�g szellemi �let�t, az alkalmazott ritu�l�k term�szete azonban m�r mind�r�kre csukott k�nyv marad sz�munkra. A f� helyet minden kiv�ban a t�zhely m�g�tt a padl�ba v�gott kis, kerek lyuk, a s�papu foglalta el. �gy tartott�k, az �s�k lelke ezen a lyukon �t sz�ll fel, �gy ez volt az �rintkez�si pont a szellemvil�ggal. A s�papuval szemben szell�z�akna ny�lt a k�lvil�gra. L�lekalagutat jelent� indi�n neve azonban t�lmutat azon a c�lj�n, hogy friss leveg�t �s a t�z fenntart�s�hoz kell� mennyis�g� oxig�nt bocs�sson be.

A kiva f�ld alatti jellege arra az anasazi hitre utal, mely szerint a f�ld az �leter� forr�sa. S ha a ritu�l�t megfelel�en hajtott�k v�gre, l�tni is lehetett, amint j� szellemek alakj�ban felsz�ll a s�papub�l. A szellemek ezt k�vet�en a l�lekalag�ton �t jutottak ki a k�lvil�gba. Minden bizonnyal nagy jelent�s�ge volt annak, hogy a s�papub�l kij�vet a szellemeknek el�sz�r a t�z�n kellett �thaladniuk. Miut�n pedig kijutottak, �ld�st hoztak a n�pre �s a term�sre.

A Chaco Canyon eln�ptelened�se

Four Corners Countryban k�l�n�sen nagy fontoss�g� lehetett, hogy megnyerj�k a term�szet szellemeinek kegyeit. A kl�ma soha nem olyan, mint el�z� �vben volt, az egyetlen biztos id�j�r�si t�nyez� az es� csaknem teljes hi�nya (�vente alig esik t�bb 150 mm-n�l). Egy sz�raz, hideg t�l �s az ezt k�vet� rosszul siker�lt arat�s v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rhatott az anasazi n�pre, ahogy ezt tragikus m�don bizony�tj�k az �h�ns�g �s az alult�pl�lts�g k�vetkezt�ben fell�p� betegs�gek �ldozatainak napvil�gra ker�lt t�megs�rjai.

A kanyon fal�nak �ri�si bem�lyed�se ny�jt mened�ket a Sziklapalota romjainak.

A Colorado �llambeli Mesa Verd�ben ez a pueblo indi�n falu csak egyike volt az anasazik �ltal lakott telep�l�seknek. 1888-ban fedezte fel Richard Wetherill keresked� �s unokatestv�re, Charles Mason. A helyenk�nt n�gyszintes Sziklapalota 200 szob�b�l �s 23 kiv�b�l �llt. Feltehet�en region�lis k�zpont volt, melyet az anasazi indi�nok vall�si, politikai �s kereskedelmi c�lokb�l kerestek fel. Senki nem tudja, mi t�rt�nt Mesa Verd�ben, de az biztos, hogy a 13. sz�zad v�g�re az eg�sz sziklatelep�l�s lakatlann� v�lt.

Az id�j�r�s v�ltoz�konys�g�ban rejlik tal�n az anasazikat k�r�lleng� legnagyobb titok, gyors �s rejt�lyes pusztul�suk, megold�s�nak a kulcsa. A 12. sz�zad kezdet�n a Chaco Canyon n�pe k�pviselte az anasazi kult�ra fejl�d�s�nek cs�cspontj�t. �m 1150-re csaknem teljesen elt�ntek.

A legut�bbi kutat�sok 550 �ves ciklusonk�nt v�ltoz� csapad�kg�rb�t mutattak ki, mely �ppen 1100 ut�n �rte el optimum�t. B�s�ges arat�s �s gazdag vad�llom�ny mellett a n�pess�g el�rte az 5000 f�t, s ez p�lda n�lk�li l�leksz�m a f�mmegmunk�l�s kor�t megel�z�en �lt t�rsadalmak eset�ben. �m, amikor a kl�maciklus megfordult, az es�szellem megvonta p�rtfog�s�t, melynek k�vetkezt�ben a term�shozam visszaesett, �s az anasazikra �h�ns�g v�rt.

K�ts�gbeesett k�s�rletk�nt, hogy visszanyerj�k az es�szellem j�indulat�t, hatalmas kiv�kat emeltek a puebl�kon k�v�l. �gy �p�lt fel, pl. Casa Rinconada Pueblo Bonit�val �s Kin Nahasbasszal szemben. De hi�ba az elkeseredett �p�tkez�sek, ha a patakok kisz�radtak. Az egyre s�lyosabb asz�llyal �s term�f�ldjeik erod�l�s�val szemben az anasaziknak, �gy t�nik, nem maradt m�s v�laszt�suk, mint menteni a m�g menthet�t, s �r�kre elhagyni a kanyont. D�lkeleti ir�nyba v�ndoroltak, a megb�zhat�bb Rio Grand�hoz, ahol �sszeolvadtak a hopi �s a zunyi t�rzs �seivel. �gy pusztult el fejl�d�s�nek vir�g�ban a Kolumbusz el�tti Amerika egyik nagy civiliz�ci�ja…