A legenda szerint hatalmas termet�, ruh�tlan n�k serege bukkant el� a f�k k�z�l, �s t�madt r� a megd�bbent katon�kra, akik meglepet�s�kben v�dekezni is elfelejtettek - �gy sz�l a m�tosz, amelynek a val�s�gban hossz� ideig kevesen k�telkedtek. Nem is lehet ezen csod�lkozni, hiszen D�l-Amerika f�lfedez�s�nek t�rt�net�ben annyi mes�s elem keveredett az igazs�ggal, hogy gyakran a szemtan�k eml�kez�seiben sem lehetett kiigazodni.

Az ink�k �llam�nak sz�tz�z�sa ut�n, 1542 janu�rj�ban egy csapat spanyol katona, Francisco de Orellana, a mes�s Eldorad� ut�n kutatat� Gonzalo Pizarro egyik hadnagya vezet�s�vel �szakra indult. Az �serd�ben, zuhatagos foly�kon megtett keserves utaz�s ut�n eljutottak Apari�ba, a Napo foly� mellett fekv� indi�n faluba. Itt a hal�losan elcsig�zott, �hs�gt�l, betegs�gekt�l gy�t�rt spanyolok azt k�rt�k vez�r�kt�l, hagyjon fel a tov�bbi kutat�ssal, vezesse �ket biztos kik�t�be. Orellana engedett a felk�r�s�knek, minden bizonnyal az�rt, hogy elker�lje a l�zad�st.

Orellan�t Apari�ban m�g mindig az izgatta a legf�k�ppen, hogy hol van a mes�s aranyorsz�g, Eldor�d�. Kik�rdezte a helyi t�rzs f�n�k�t, aki kiejtette sz�j�n a b�v�s sz�t: kuri, vagyis arany. Az indi�n jelekkel is igyekezett meger�s�teni: igen � tudja, hol lehet rengeteg aranyat tal�lni.

- De hol? - k�rdezte t�relmetlen�l Orellana. Az indi�n kelet fel� mutatott. Arra van egy orsz�g, innen t�bb napi j�r�f�ldre.

- A foly�n is el lehet jutni abba az orsz�gba? Az indi�n el�sz�r b�lintott, de azt�n arca elkomorodott, mintha valami fenyeget� vesz�ly jutott volna az esz�be. Megr�zta a fej�t, �s azt mondta:
- Abba az orsz�gba idegenek nem juthatnak el.

- Mi�rt? - faggatta Orellana. Az indi�n erre csup�n egy ismeretlen sz�val v�laszolt. Carvajal, az exped�ci� kr�nik�sa szerint Orellana ekkor m�r j�l besz�lt n�h�ny indi�n nyelvet. �m ezt a sz�t nem �rtette. Az indi�n megism�telte: Coniapuyara.

- Mit jelent ez? - k�rdezte Orellana. A bennsz�l�tt elmagyar�zta, hogy ezzel a sz�val valamilyen n�ket jel�lnek.

- N�ket? - k�rdezte Orellana meglepetve.
- Igen, n�ket. A Coniapuyar�k nagy uralkod�n�k, akiknek a kir�lys�ga innen keletre van.

Orellana v�llat vont. Ugyan mi vesz�lyt jelenthetnek sz�m�ra a n�k? �m az indi�n arca f�lelmet t�kr�z�tt. Ezek a n�k kegyetlenek �s nagyon b�trak. Egy ilyen n� vesz�lyesebb, mint t�z indi�n. Hal�l fia, aki vel�k szembesz�ll.

- Amazonok... - gondolta Orellana. Tudta, hogy az �kori G�r�gorsz�gban �s Kis�zsi�ban �gy nevezt�k a harcias n�ket. �gy r�mlett neki, hogy valamilyen r�gi, hom�lyos eredet� legend�t hallott az indi�nokt�l, akik szerint ilyen amazonok �lnek K�z�p-Amerik�ban �s Mexik�ban is. L�tni azoban m�g senki sem l�tta �ket. Orellana elmosolyodott. Harcolt � m�r eleget vad indi�nok ellen. Ezek a n�k legf�ljebb csak a kiv�ncsis�g�t keltett�k f�l. A spanyolok kis vitorl�s haj�ja hamarosan elhagyta a falut. 1543. febru�r 11-�n hatalmas v�zt�k�r t�rult a szem�k el�, melye �ramlatok szabdaltak, szigetek tark�tottak. Ez m�r a foly� delt�ja lenne? Vagy tal�n a tenger? Az emberek vizet mer�tettek a haj� oldala mell�l. Nem, ez nem s�s vz, nem is a torkolatvid�kek kevert vize. A k�t�rbocos teh�t olyan foly�n haladt tov�bb, amely olyan sz�les volt, hogy a partj�t alig l�ttak.

A haj� hol az egyik, hol a m�sik parton k�t�tt ki. A sz�razf�ld m�g kev�sb� volt bar�ts�gos, mint a foly�: �serd� bor�totta a benne honol� �r�k f�lhom�llyal, hatalmas f�kkal, mindent befon� li�nokkal �s t�boly�t� zajjal. K�l�n�s, ismeretlen eredet� rik�csol�s, f�ttyh�z, jajgat�shoz hasonl� hangok �s a lombok k�z�l hirtelen el�bukkan� ezerf�le majom, mad�r borzolta a spanyolok idegeit. Tov�bbhaladtak lefel� a foly�n. Az embereket az �hs�g gy�t�rte, gyakran kellett visszaverni�k indi�nok t�mad�sait. V�gre egy olyan falura bukkantak, melynek lak�i b�k�sen fogadt�k �ket. A telep�l�s h�zai egy t�r k�r�l sorakoztak, a t�r k�zep�n egy nagy fa magasodott. Orellana k�zelebb l�pett a f�hoz, �s a t�rzs�n k�t m�ter magass�gban valami furcsa dolgot vett �szre: egy t�bl�t l�tott, melyre egy v�ros k�rvonalait v�st�k. Az er�d�tett telep�l�st �br�zol� t�bl�t k�t puma tartotta a magasban. A k�l�n�s c�mer f�l�tt a rizsb�l erjesztett szeszes italt tartalmaz� ed�nyek sorakoztak.

Orellana alaposan szem�gyre vette a c�mert, h�tha a rajta tal�lhat� v�ros a keresett Eldor�d�. De mi c�lt szolg�l az adom�nyk�nt f�laj�nlott alkohol? A t�rzsf�n�k el�sz�r elz�rk�zott a k�rd�sek megv�laszol�s�t�l. Azt�n kiejtett egy sz�t, melyet Orellana m�r hallott: a Coniapuyara. E falu lakoss�ga a Coniapuyar�k alattval�ja - magyar�zta a bennsz�l�tt; az � k�teless�g�k ell�tni az uralkod�n�ket papag�jtollal �s chich�val.

Orellan�nak f�lragyogott a szeme. Mintha a hetek �ta szakadatlanul k�s�rt� �lom v�lt volna val�s�gg�. Ezek a n�k, akiket m�r mag�ban amazonoknak nevezett, egyszerre vonzott�k �s tasz�tott�k. M�r azt is elk�pzelte, hogy sz�vets�gre l�p vel�k. De hol vannak? Ez�ttal �szak-nyugati ir�nyba mutattak a falu lak�i. A spanyolok tov�bbindultak a foly�n, hogy megtal�lj�k azt a foly��gat, melyen haj�zva eljuthatnak a rejt�lyes kir�lys�gig. Sodr� erej� �ramlatokkal kellett megk�zdeni�k, az �g gyakorta beborult, f�lt�madt a sz�l, �s olyan hull�mokat kavart, mint a ny�lt tengeren.

J�nius 24-�n v�gre kis�t�tt a nap. "Haladtunk el�re - �rja Carvajal -, �s k�zben valamilyen alkalmas helyet kerest�nk, ahol meg�nnepelhetj�k Keresztel� Szent J�nosnak, Krisztus el�fut�r�nak napj�t" A spanyolok �gy v�lt�k, alkalmas helyre tal�ltak, �s sorra k�sz�l�dtek, hogy kik�ssenek a bal parton, ahol feh�r h�zak sorakoztak. A foly� m�lt�s�gteljes nyugalma bizakod�ssal �rasztotta el a spanyolokat, amint pihen�sre v�gyva k�zeledtek a nagy falu fel�. �m ekkor cs�nakok v�ltak el a partt�l, �s a haj� k�zel�be eveztek. Az indi�nok szemmel l�that�lag bar�ts�gtalamok voltak, �kl�ket r�zt�k a spanyolok fel�. D�h�s ki�ltoz�sukb�l Orellana a Coniapuyara sz�t v�lte kihallani.

- Azt mondj�k foglyul ejtenek benn�nket, �s �tadnak az amazonoknak - k�z�lte Orellana a t�rsaival. Az �vatoss�g azt tan�csolta, hogy haj�zzanak tov�bb, �m Orellana, akiben t�zelt a harci l�z, megparancsolta, hogy vegy�k el� a sz�mszer�jakat �s a pusk�kat. Amint feld�rd�ltek a fegyverek, a cs�nakok azonnal megfordultak. A spanyolok d�h�dten t�lt�tt�k �jra pusk�ikat, fesz�tett�k meg sz�mszer�jaikat. Az indi�nok k�z�tt zavar t�madt, kezdtek sz�tsz�r�dni. Orellana megparancsolta embereinek, hogy sz�lljanak partra. Az indi�nok h�tr�l�s k�zben hangosan ki�ltoztak. S�rt�sek, fenyeget�sek �z�ne z�dult a spanyolokra, �s Orellana ism�t a Coniapuyara sz�t v�lte hallani.

Lassan elhalt a csatazaj. A spanyolok �tkutatt�k h�zakat, zs�km�nyoltak n�mi �lelmet �s chich�t. Azt�n hirtelen mind orellana k�r� csoportosultak, mert a li�nok sz�vev�nye megrezd�lt. Vonul� emberek zaja, ki�ltoz�s hallatszott. Ism�t el�bukkantak az indi�nok, t�mad�sukat ny�lz�por el�zte meg. A spanyolok a h�zak �s a f�k m�g� b�jva v�rtak a t�mad�kra. Azt�n hirtelen megjelentek azok, akikr�l a h�d�t�k m�r hat h�napja hallottak besz�lni. A harcos n�k, a Coniapuyar�k, az amazonok. Magasak, sz�les v�ll�ak, meztelenek, hajfonatuk koronak�nt �kes�tette fej�ket. Az indi�n csapatok �l�n haladtak, �k vezett�k harcba �ket. Megfesz�tik �jaikat �s c�lba veszik a spanyolokat. A musk�t�k f�stje sejtelmes k�dbe burkolja a titokzatos n�ket. A spanyoloknak meglepet�s�kben �gy t�nt, nem �ri �ket sem goly�, sem ny�lvessz�. Ki�lt�saikkal, mozdulataikkal t�zelt�k tov�bbi harcra az indi�nokat.

Mintha egy legenda elevenedett volna meg a spanyolok szeme el�tt. Amint megjelentek szem�k el�tt a ruh�tlan n�k, leny�g�zve b�mult�k �ket, szinte megb�nultak az �mulatt�l. Azt�n gy�z�tt az �let�szt�n: �jra csatasorba rendez�dtek �s �jra t�lt�tt�k fegyvereiket. L�v�seik azonban most sem tal�ltak. Az indi�nok barna hada tov�bb k�zeledett fel�j�k, majd megtorpant, ism�t visszavonult, hogy megint el�ret�rj�n, mintha m�gnesk�nt vonzan� �ket vez�reik f�stben gomolyg� feh�r �rnyalakja.

A csata hosszasan d�h�ng�tt eld�ntetlen�l, �m Orellana, akit leny�g�ztek a b�tor n�k, nem akart visszavonul�t f�jatni. Azt�n hirtelen ki�lt�s hallatszott, majd m�g �s m�g egy. Az egyik amazon megtorpant, majd f�lemelte a karj�t, �s �sszerogyott. Azt�n egy m�sik is megingott �s a f�ldre zuhant. A spanyolok �r�mki�lt�sokban t�rtek ki: m�giscsak haland�k ezek az istenn�k. Ism�t elesett egy. Az indi�nok sorain fejvesztetts�g r�m�lete hull�mzott �t. Hadrendj�k megritkult. Orellana parancsot adott az �ld�z�sre, szeretett volna foglyul ejteni n�h�ny amazont. Ekkor azonban az egyik spanyol f�lki�ltott. A foly� egyik �g�n rengeteg cs�nak k�zeledett. Az eur�paiak, f�lve a beker�t�st�l, s�rg�sen visszavonultak �s elhaj�ztak. Nem feledkeztek meg azonban arr�l, hogy magukkal vigyenek egy sebes�lt indi�nt.

�jszak�ra a haj� egy lakatlan szigeten k�t�tt ki. A p�r�s, neh�z melegben egy haj�l�mpa gy�r f�ny�n�l vacsor�hoz �ltek az emberek, megosztozva a marad�k rizsen �s halon, majd a kimer�lts�gt�l elnyomta �ket az �lom. Csak Orellana virrasztott. A d�lut�ni, sosem l�tott harcra, az amazonokra gondolt. Belesz�d�lt az eml�kez�sbe. Azt�nodament a foglyul ejtett indi�nhoz, hogy kihallgassa. kik ezek a harcias n�k? Hogyan �lnek? �s az indi�n besz�lt. Rekedtes hangja megt�rte a cs�ndet, melybe csak a sebes�ltek ny�g�se �s az �serd� �llatainak t�voli zaja vegy�lt:

- A Coniapuyar�k innen h�tnapi j�r�f�ldre, a foly� ment�n �szakra laknak. Hatvan falujuk van, melyben k�h�zak �llnak. A telep�l�seket utak k�tik �ssze. A f�v�rosban, ahol a kir�lyn� tr�nol, �t templom emelkedik, melyeket a Napistennek szenteltek. A templomokban rengeteg arany- �s ez�stszobor van, de mind kiz�r�lag istenn�ket �br�zolnak.

Mialatt az indi�n besz�lt, Orellana lelki szemei el�tt megjelentek a f�nyes palo�tk, a k�pr�zatosan �lt�z�tt amazonak - mert csak akkor meztelenek, ha harcolnak - mes�lte az indi�n -, s a l�m�k �ltal vont harciszekerek sora. Alattval�k hozz�k a t�rzsek aj�nd�kait: sz�nes tollakat, vadat, halat, tekn�sb�k�t. Azt�n miel�tt lesz�ll az �j, az indi�nok elt�voznak, mert napnyugta ut�n f�rfi nem maradhat a v�rosban. - �vente egyszer .... - magyar�zta az indi�n.

�vente egyszer az amazonok magukhoz engedik a f�rfiakat, hogy biztos�ts�k f�nnmarad�sukat. Reggel azt�n a f�rfiak aj�nd�kba kapott arannyal �s dr�gak�vel elhagyj�k r�vid szerelm�k sz�nhely�t. Az �jsz�l�ttek k�z�l csak a l�nyokat tartj�k meg az amazonok, a fi�kat meg�lik vagy visszak�ldik �ket nemz�ikhez.

Az indi�n elhallgatott, Orellana pedig m�g mindig maga el�tt l�tta a n�k �rnyalakjait. Ellenfelei annyira elb�v�lt�k, hogy elm�j�ben a hatalmas folyam teljesen �sszekapcsol�dott az amazonokkal. A legenda szerint - mert hiszen legend�r�l van sz� - �gy lett a nagy v�zb�l az amazonok foly�ja.

Orellana tov�bbhaj�zott a foly� delt�ja fel�; t�bb� nem tal�lkozott az amazonokkal, vagy azokkal, akiket � annak v�lt. 1542. augusztus 8-�n �rkezett a torkolathoz, miut�n sikeresen elker�lte a gyakran t�mad� indi�nok ny�lz�por�t, s a foly�� vad �rv�nyeit. M�g az �lland� n�lk�l�z�s sem tudta leverni l�bukr�l a haj�sokat. 1543 m�jus�ban a f�lfedez� hazat�rt Spanyolorsz�gba. Besz�molt �ti �lm�nyeir�l �s k�t jelent�s felfedez�s�r�l: egy eddig nem ismert hatalmas foly�r�l �s az amazonokr�l.

Orellana h�rei ut�n az amazonok legend�ja ugyan�gy megb�v�lte a f�lfedez�ket, mint az Eldor�d�r�l sz�l� mes�k. 1570-ben Martin Carvalho az indi�nokt�l �jabb �rtes�l�seket gy�jt�tt �ssze, melyek mind ezekr�l a rejt�lyes n�kr�l sz�ltak. Cyprien Baraza szerzetes ezek nyom�n Bol�viai �szakkeleti r�sz�be helyezte az amazonok birodalm�t. 1637-ben Pedro de Texeira a Rio Negro vid�k�n hallott ism�t az amazonokr�l. 1743-ban egy La Condamine nev� tud�s tal�lkozott egy fi�val, aki �ll�t�lag egy amazon egyetlen �jszakai n�sz�b�l sz�letett. La Condamine meg volt gy�z�dve arr�l, hogy az amazonok val�ban l�teznek. 1844-ben a La Boulonnaise nev� francia �gy�nasz�d leg�nys�ge, mely ekkor a Rio Negro t�j�n id�z�tt, szint�n hallani v�lt a Coniapuyar�k kir�lys�g�r�l. Nicolas Creveux, aki �let�nek nagy r�sz�t D�l-Amerika kutat�s�val t�lt�tte, szint�n hitt abban, hogy �lnek n�i t�rzsek Amaz�ni�ban. Szerinte olyan indi�n n�kr�l volt sz�, akik a dzsungelbe menek�ltek az �ld�z�sek el�l. V�g�l 1954-ben a brazil Eduardo Barros Prado egy n�kb�l �ll� k�z�ss�gre bukkant az Orinoco fels� szakasz�nak vid�k�n. � is felt�telezte, hogy az amazonok lesz�rmazottait tal�lta meg.

Az igazs�g az amazonokr�l persze sokkal egyszer�bb. Egy �si, t�bb f�ldr�szen �l� legend�r�l van sz�, amelyet H�rodotosz g�r�g t�rt�net�r� foglalt el�sz�r �r�sba. Orellana, a h�d�t� Pizarro tisztje annyi, sz�m�ra mesebelinek t�n� �jdons�got, olyan gazdags�got l�tott az ink�k f�ldj�n, hogy k�nnyen elhitte az amazonokr�l sz�l� mes�ket is. Az Amazonas felfedez�se idej�n pedig a rengeteg n�lk�l�z�s, a sok szenved�s minden bizonnyal annyira pr�b�ra tette lelkileg, hogy val�s�gnak v�lte az indi�nok �s saj�t fantazmag�ri�it. Hazat�rve azt�n - messzir�l j�tt emberl�v�n - azt mondott, amit akart, ann�l is ink�bb, mivel ez �rdek�ben is �llt: tal�n val�ban meglev� �rdemeit, a saj�t szem�ly�t akarta m�g jelent�sebb� tenni. Spanyolorsz�gban pedig sokan hittek neki, hiszen D�l-Amerika mes�s gazdags�g�r�l, az ink�k csod�latos birodalm�r�l sz�l� h�reket is eleinte legend�nak v�lt�k. A hitetlenked�k pedig nem szeretnek t�bbsz�r egym�s ut�n r�d�bbenni arra, hogy nem volt igazuk.