Kik voltak az indi�nok el�tt Amerika �slakosai? "Ismert t�ny, hogy a vikingek Kolumbusz el�tt partra sz�lltak az amerikai kontinensen. Eljuthattak-e m�s n�pek is (term�szetesen az indi�nok �seit kiv�ve) az �jvil�gba 1492 el�tt?" Biztosat ebben a k�rd�sben nem mondhatunk, de vannak egyes te�ri�k, hogy m�r az indi�nok el�tt �ltek Amerik�ban ainuid, ausztraloid n�pek lesz�rmazottai, s�t eur�paiak jelenl�t�t sem z�rj�k ki egy�rtelm�en a tud�sok. Ideol�giai vit�k Miel�tt ezeket a te�ri�kat ismertetn�nk ki kell t�rni, k�t fontos ideol�giai szempontra: a tud�sok k�z�tt hossz� �vek, �vtizedek �ta zajlik a vita, hogy vajon az ismert viking �s indi�n telep�l�seken k�v�l voltak-e m�g �sibb lak�i Amerik�nak, vagy sem? A vit�t nehez�ti, hogy k�tf�le ideol�gia is �sszecsap a vizsg�latok sor�n. A gyarmatos�t�k lesz�rmazottai, angolsz�sz �s spanyol tud�sok minden bizonnyal j�les� �rz�ssel fedezn�nek fel most m�r v�gre egy indi�nok el�tti n�pcsoportot, akikr�l bebizony�thatn�k, hogy nem is az indi�nok voltak az �slak�k Amerik�ban. Az indi�nok viszont akad�lyozz�k a tudom�nyos kutat�sokat: az USA t�rv�nyei szerint ugyanis felmen�ik az indi�nok tulajdon�t k�pezik, �ppen ez�rt nagyon neh�z tudom�nyos vizsg�lat al� vetni az Egyes�lt �llamokban p�ld�ul egy f�ldben tal�lt, �si kopony�t. Nemr�giben ez�rt b�r�s�gnak kellett kimondania, hogy egy 9000 �ves kopony�t – melyet Washington sz�vets�gi �llamban tal�ltak – igenis elemezhetnek a szak�rt�k. Vita a Kennewicki Emberr�l A 9000 �ves koponya az �gynevezett Kennewicki Ember�. A lelet vizsg�lata komoly indulatokat kavart, amint ez az el�z�ekb�l is kider�lt. K�zismert – a magyarorsz�gi Pet�fi-kutat�sok nyom�n k�l�n�sen itthon –, hogy az antropol�gusok v�lem�nye gyakran ugyanannak a leletnek a meg�t�l�s�ben is gy�keresen elt�r egym�st�l. B�r sokan elismerik, hogy ez – a legr�gebbinek t�n� – amerikai koponyalelet eg�szen m�s saj�toss�gokkal rendelkezik, mint a ma �l� indi�nok, �m akik az indi�nok �s�nek tartj�k a Kennewicki Embert, arra hivatkoznak, hogy 9000 �v alatt sokat v�ltoznak az anat�miai tulajdons�gok. A Kennewicki Ember a kutat�k t�bbs�ge szerint viszont nem az indi�nok �se, mert nem mongolid (amilyenek az indi�nok), hanem ainuid von�sokat mutat. Az ainuk ma Jap�nban �lnek, val�sz�n�leg egy olyan �si rassz maradv�ny�t k�pezik, amelynek m�s lesz�rmazottjai az ausztralid, melanezid �s m�s n�pcsoportok. (Az ainuk voltak p�ld�ul minden bizonnyal Jap�n �slak�i, de a mai jap�n n�pess�g z�me mongolid eredet�, �s az ainuk jelent�sen visszaszorultak: a n�gy nagy jap�n sziget k�z�l csak az �szakin, Hokkaid�n �lnek nagyobb sz�mban.) Az indi�nok el�tti amerikai �slakosok ainuid eredete mellett �rvel egy spanyol-mexik�i kutat�s is. Egy viszonylag fiatal kopony�t tal�ltak ugyanis Als�-Kaliforni�ban (ez a ter�let ma Mexik�hoz tartozik, az USA Kalifornia sz�vets�gi �llam�t�l d�lre, egy f�lszigeten). A koponya a pericu n�pcsoporthoz tartozhatott. (A pericuk Mexik� egyik f�lsziget�n �ltek egykor, de m�ra kihaltak.) Ez a koponya szint�n ainuid von�sokat mutat, vagyis d�l-�zsiai, �ce�niai �s/vagy ausztr�liai eredetre utalhat. Ehhez a hipot�zishez j�l igazodik egy k�l�nleges lelet: ausztr�l sziklarajzokat, festm�nyeket tal�ltak nemr�giben D�l-Amerik�ban. Eur�pai eredet� �slakosok? Mindezek ut�n �j elm�letek kezdenek sz�v�dni: Amerika tal�n nem egy �temben, hanem t�bb hull�mban n�pes�lt be. Ezen hull�mok sor�n �rkezhettek ide n�pcsoportok �szak-�zsi�b�l (a Bering-szoroson �t) – �k val�sz�n�leg az indi�nok el�djei, s k�r�lbel�l 15-12 ezer �vvel ezel�tt j�ttek. De a tengereken, �ce�nokon is �thaj�zhattak egyes t�rzsek D�l-�zsi�b�l, Ausztr�li�b�l - �k tal�n 25-30 ezer �vvel ezel�tt tett�k ezt. S�t vannak olyan felt�telez�sek, hogy ak�r Eur�p�b�l is �rkezhettek ide bizonyos n�pek. H�szezer �vvel ezel�tt ugyanis �szak-Spanyolorsz�gban �s D�l-Franciaorsz�gban egy olyan n�pcsoport �lt (a solutreanokr�l van sz�), amelyek k�zm�ves munk�ihoz hasonl�akat tal�ltak Amerik�ban is, k�b�l k�sz�tett k�seik mint�zata pedig szint�n hasonl� volt.
	Szeg� Iv�n Mikl�s