A tudom�ny gy�z�tt a „csonth�bor�ban” Az Egyes�lt �llamok egyik fellebbviteli b�r�s�ga enged�lyezi a tud�soknak egy 9000 �ves csontv�z vizsg�lat�t. A d�nt�s annak ellen�re sz�letett, hogy az indi�n t�rzsek egy r�sze ellenezte a lelet behat� tanulm�nyoz�s�t. A csontokat k�t tin�dzser tal�lta meg 1996-ban, Washington sz�vets�gi �llamban, az USA �szaknyugati r�sz�n, Kennewick telep�l�s k�zel�ben. Az indi�nok temetn�nek, a tud�sok vizsg�l�dn�nak Az amerikai indi�nok szeretn�k szok�saik szerint eltemetni az �ltaluk t�voli rokonnak nevezett ember maradv�nyait, ugyanakkor a tud�sok szerint a csontv�z olyan k�l�nleges jellemz�kkel b�r, amelyek tov�bbi tanulm�nyoz�st indokolnak. A Kennewicki Ember A fellebbviteli b�r� most �gy tal�lta, hogy lehetetlen kapcsolatot tal�lni az indi�n t�rzsek �s a „Kennewicki Ember” k�z�tt – adta h�r�l a BBC. Ronald M Gould b�r� �r�sos indokl�sa szerint a maradv�nyok csak akkor tekinthet�k bennsz�l�tt amerikainak (ez az indi�nok politikailag korrekt elnevez�se a modern amerikai angolban), ha valamilyen kapcsolatba hozhat�k a l�tez� t�rzsekkel �s n�pekkel, vagy kult�r�kkal. Minthogy az eddigi „korl�tozott kutat�sok” nem tudt�k ezt a kapcsolatot igazolni, a San Francisco-i sz�khely� 9. k�rzeti fellebbviteli b�r�s�g z�ld utat adott a tud�soknak. A b�r�s�g meger�s�tette az els�fok� �t�letnek azt a rendelkez�s�t, hogy egyel�re nem szabad eltemetni a maradv�nyokat, �s ehelyett ink�bb tudom�nyos vizsg�latnak kell al�vetni a csontv�zat. Az amerikai korm�nyzat r�sz�t alkot� Department of Interior (amelyhez az indi�n �gyek kezel�se is tartozik) tudom�nyos szak�rt�i egy�bk�nt azt �ll�tott�k a perben, hogy a Kennewicki Ember saj�toss�gai elt�rnek mindegyik ma �l� indi�n t�rzs jellegzetess�geit�l, b�r nem z�rt�k ki az esetleges t�voli biol�giai kapcsolatot. Mindezek ut�n rem�lik a tud�sok, hogy tov�bb tanulm�nyozhatj�k az Amerika korai �slakosai k�z� sorolhat� ember maradv�nyait. Ezek a kutat�sok f�nyt der�thetnek �szak-Amerika els� betelep�l�inek eredet�re is. A Kennewicki Ember jelenleg a Burke M�zeumban tal�lhat�, amely a seattle-i sz�khely� University of Washingtonhoz tartozik. Nem biztos, hogy az indi�nok voltak Amerika els� lak�i A Kennewicki Emberrel kapcsolatos vizsg�latok nem jutottak olyan st�diumba, hogy pontos tudom�nyos besorol�s�t, eredet�t meg lehessen �llap�tani. Ugyanakkor vannak olyan hipot�zisek, miszerint esetleg nem is biztos, hogy az indi�nok voltak Amerika – egyed�li – �slakosai. Az ut�bbi id�ben egyre t�bb te�ria bukkan fel arr�l, hogy a korai id�szakokban Amerik�ban voltak olyan telepek, amelyeket esetleg eur�pai vagy ausztr�liai bev�ndorl�k hoztak l�tre, s nem az �zsiai eredet� indi�nok. (Minderr�l kor�bban a National Geographic Online-on is besz�moltunk m�r.) Minden k�ts�get kiz�r� bizony�t�k nem sz�letett e t�m�ban, �m kor�bbi, r�szleges vizsg�ltok szerint a Kennewicki Ember nem mongolid, hanem ainuid von�sokat mutat. Ennek jelent�s�ge az, hogy ha az ainuid (egy Jap�nban ma is �l� n�pcsoporthoz, az ainukhoz hasonl�) jellemz�k bebizonyosodn�nak, akkor ez alapvet�en m�dos�tan� a tud�sok eddigi elk�pzel�seit Amerika �st�rt�net�r�l, minthogy nem �zsiai, hanem �ce�niai sz�rmaz�st val�sz�n�s�tene. Ilyen ainuid jelleg� kopony�t tal�ltak egy�bk�nt nemr�giben Mexik�ban is, teh�t egyre val�sz�n�bb, hogy esetleg az �ce�niai t�rs�gb�l is j�hettek embercsoportok az �jvil�gba. Az ainuk ma Jap�nban �lnek, val�sz�n�leg egy olyan �si rassz maradv�ny�t k�pezik, amelynek m�s lesz�rmazottjai az ausztralid, melanezid �s m�s n�pcsoportok. (Az ainuk voltak minden bizonnyal Jap�n �slak�i, de a mai jap�n n�pess�g z�me mongolid eredet�, �s az ainuk jelent�sen visszaszorultak: a n�gy nagy jap�n sziget k�z�l csak az �szakin, Hokkaid�n �lnek nagyobb sz�mban.) Hatalmas k�zdelem d�lhatott 9000 �ve az �jvil�gban Ak�rhonnan is �rkeztek azonban az els� betelep�l�k Amerik�ba, alighanem v�res harcok eredm�nyek�nt maradtak fenn a jelenlegi indi�n t�rzsek: a Kennewicki Ember csontjai s�lyos s�r�l�sekr�l tan�skodnak �s m�s leletek is azt mutatj�k, hogy 9000 �vvel ezel�tt hatalmas k�zdelem d�lt az �jvil�gban. Ennek eredm�nye lehet az, hogy genetikailag sokkal homog�nebb a mai indi�nok arculata, mint ahogyan azt a r�g�szeti leletek indokoln�k. Minthogy azonban genetikai vizsg�latok szerint a ma �l� indi�nok nem hordoznak Jap�nb�l sz�rmaz� g�neket (vagyis nem rokonaik az ainuk), a jelenlegi hivatalos magyar�zatok szerint Amerika ben�pes�l�se a k�vetkez�k�ppen t�rt�nt: a kelet-szib�riai Kamcsatk�r�l �rkez�, �zsiai eredet� csoportok voltak az els� lak�k. A j�gkorszak idej�n sz�razon is j�rhat�, befagyott Bering-szoroson kereszt�l mongolid eredet� n�pess�g jutott ugyanis az �jvil�gba. Ezt egy 13-14 ezer �vvel ezel�tt l�tez� kult�ra fennmaradt eml�kei bizony�tj�k. A Clovis-kult�r�nak nevezett civiliz�ci� a Bering-szorost�l Alaszk�ba, majd innen, �szak-nyugatr�l terjeszkedett d�l fel�, �s saj�tos, k�l�nleges ny�lhegyeket hagyott maga ut�n egyre nagyobb t�rs�gekben, 13 600 �vvel ezel�tt. A vad�szattal gyakorlatilag kiirtott�k �szak-Amerika �llatvil�g�t, �gy p�ld�ul a mamutokat �s az oroszl�nokat.
	Szeg� Iv�n Mikl�s