Nem kellenek a kis n�pek....

THE ECOLOGIST, Vol. 30 No7, October 2000 p. 17 Campaigns - Black Day for the Din� (A Din� n�p fekete napja)

A Din� (Navaho) 400 �ven �t a Black Mesa-n, a Grand Canyonban �lt. 1951-ben tal�ltak r� itt az Egyes�lt �llamok legnagyobb sz�nr�teg�re. A Peabody Coal hatalmas k�lsz�ni fejt�st v�gez itt. A Din� n�p beperelte a v�llalatot, de elutas�tott�k a kereset�ket. A b�nyam�vel�s sor�n 1970-ben elkezdt�k szivatty�zni a vizet, beszennyezt�k az iv�vizet, a v�zt�roz�k szintje gyorsan cs�kkent, a forr�sok kisz�radtak. A cs�vekb�l mocskos v�z j�n �s az indi�nok 20 m�rf�ldnyi t�vols�gb�l sz�ll�tj�k az iv�vizet.

1996-ban a Kongresszus elfogadta a Navajo-Hopi Rendez�si (Leteleped�si) T�rv�nyt, amelyik azt a v�laszt�si lehet�s�get adta a din�knek, hogy vagy al��rnak egy 75 �ves b�rleti szerz�d�st, vagy 2000 febru�rj�ban er�szakkal kitelep�tik �ket. A t�rv�nyt vita n�lk�l elfogadta a k�pvisel�h�z �s a szen�tus is, Clinton is al��rta.

A din�knek m�r t�bb amerikai jogi lehet�s�g�k nem maradt, ez�rt az ENSZ-hez fordultak. Ennek nyom�n vizsg�latot hajtottak v�gre, s ezut�n az Eur�pa Parlament (!) el�t�lte a din�k er�szakos kitelep�t�s�t, az emberi jogok, a f�ldh�z val� jog megs�rt�s�t, a k�rnyezetpuszt�t�st.

2000 febru�r 1 ut�n a din�k megtagadt�k a szerz�d�s al��r�s�t, s megkapt�k a "kilakoltat�si �rtes�t�st". Az Indi�n �gyek Irod�ja felgyors�totta az elj�r�st, elvette az indi�nok �llatait.
Nem maradt rem�ny�k �s csak id� k�rd�se, hogy egy n�p a f�ldj�vel egy�tt nyomtalanul elt�nik.