El�ker�ltek a leg�regebb amerikaiak

A legr�gibb Amerik�ban tal�lt kopony�k 27 csontv�z t�rsas�g�ban t�bb mint 100 �vig a mexik�v�rosi Antropol�giai M�zeum rakt�r�ban rejt�ztek.

hossz� �s keskeny Dr. Silvia Gonzalez a liverpooli John Moores Egyetem kutat�inak vezet�je, oxfordi �s mexik�i koll�g�kkal kieg�sz�lve mint�kat vett �t csontv�zb�l s a leg�jabb radiokarbon dat�l�si m�dszer alapj�n megd�bbenve tal�lta, hogy a kopony�k 13 ezer �vesek. Silvia Gonzalez elmondta: "A mexik�i m�zeumban tudt�k, hogy a csontv�zak jelent�s t�rt�nelmi �rt�kkel b�rnak, de tudom�nyos kormeghat�roz�st soha sem v�geztek." A most dat�lt lelet Amerika �slak�in�l id�sebb, �s a koponya form�ja is elt�r�: hossz� �s keskeny. Eddigi ismereteink alapj�n �gy t�nt, az indi�nok voltak az els�k, akik �zsi�b�l, a f�ldnyelven kereszt�l �rkeztek az amerikai kontinensre. Az eddig vizsg�lt legkor�bbi emberi maradv�nyok 12 ezer �vesek, a kopony�ik mind r�vid �s sz�les form�j�ak. Igaz, emberi maradv�nyok n�lk�l Chil�ben tal�ltak m�r 14500 �ves h�ztart�si eszk�z�ket is. Mindez arra vall, hogy az emberis�g k�t hull�mban lepte el Mexik�t. Valamint hogy a keskeny �s hossz� fej�ek rassza val�sz�n�leg m�g az indi�nok el�tt �lt �szak-Amerik�ban. Dr. Gonzalez a BBC-nek elmondta: "�gy gondoljuk, hogy az id�sebb rassz a mai Jap�n ter�let�r�l, a Csendes-�ce�n �s a kaliforniai part fel�l �rkezhetett. Mexik� minden jel szerint az Amerik�ban elterjedt n�pek tal�lkoz�helye volt.” Dr. Gonzalez - aki a mexik�i korm�nyzat �s egy angol kutat�int�zet (Natural Environment Research Council) h�rom �ves �szt�nd�j�val folytatja a kutat�st - elmondta: "K�vetkez� feladatunk a kaliforniai Baha f�lszigeten tal�lt maradv�nyok DNS vizsg�lata lesz, hogy kider�lj�n, van-e kapcsolat a leletek k�z�tt. A mostani kormeghat�roz�s jelent�s felfedez�s, de egyel�re t�bb k�rd�st �ll�t el�nk, mint amennyit megv�laszol.”