Az amerikai irodalom a vid�kis�gb�l vele �s �ltala l�p a vil�girodalomba. Els� k�nyvei akkor jelennek meg, amikor Eur�p�ban �ppen fell�ngol �s uralkod� hang lesz a romantika. � maga Walter Scott tan�tv�ny�nak vallja mag�t, de hamarosan n�pszer�s�gben �s hat�sban is az angol mintak�p mell� emelkedik, s�t az eg�sz angol nyelv� amerikai irodalmat els�sorban � emeli az eur�pai irodalom mell�. N�h�ny reg�nye - a „Vad�l�", a „B�nharisnya" vagy �ppen „Az utols� mohik�n" - m�sf�l sz�zaddal hal�la ut�n is minden t�jon n�pszer� olvasm�ny. Abban pedig versenyt�rs n�lk�li �tt�r�, hogy el�sz�r �br�zol meg�rt�ssel, rokonszenvvel sz�nes embereket. A Cooper csal�d a legel�kel�bb angol �stelep�l�k k�z� tartozott. �ri�sbirtokok urai voltak. R�luk kapta nev�t Cooperstown v�rosa, uradalmuk egykori k�z�ppontja, ahol kezdetben er�d�tett csal�di otthonuk volt. Pihen�re, �d�l�sre vissza-vissza is t�rtek a r�luk elnevezett v�ros r�luk elnevezett kast�ly�ba, a m�r vil�gh�res �r� is ott halt meg 62 �ves kor�ban.

A hat �vtizedre terjed� �letnek �ppen a k�zep�n, 31 �ves kor�ban jelent meg els� reg�nye. A tov�bbi 30 �v szakadatlan alkot�munk�val telt. Der�sen, vonz� k�nnyeds�ggel dolgozott. Az anyagot, a sokf�le ismeretet �s a sokf�le ember megismer�s�t az el�bbi harminc �vben gy�jt�tte �ssze, lelkes olvas�ssal, lelkes vil�gj�r�ssal, nemegyszer politikai s�ly� vitatkoz�sokkal. Anyagi gondjai sohase voltak, igazi gazdag otthonb�l l�pett a vil�gba, majd els� reg�nyei ut�n hamarosan a legkeresettebb, teh�t e legt�bbet keres� �r�k k�z� tartozott.

Gyermek�veit �s serd�l�kor�t a csal�di birtok k�zpontj�ban, Cooperstownban t�lt�tte, ott j�rt iskol�ba is, de h�zitan�t�k is nevelt�k-oktatt�k. K�nnyen ragadtak r� a nyelvek. Az indi�n gyerekekt�l megtanult nem is egy indi�n idi�m�t. Az Amerik�ba teleped�s, majd Amerika szabads�gharca �rzelemmel teljes csal�di hagyom�ny volt. Olvasni is hamar kezdett. J� felk�sz�lts�ggel folytathatta tanulm�nyait a Yale egyetemen. Ezt a h�res �s magas sz�nvonal� legfels�bb iskol�t New Havenben igen kor�n, m�r 1701-ben alap�tott�k a legtekint�lyesebb angol egyetemek - Oxford �s Cambridge - mint�j�ra. Tan�rai k�pzett tud�sok voltak. Coopert legink�bb a k�l�nb�z� nyelvek, a t�rt�nelem �s az irodalom �rdekelte. 16-l7 �ves kor�ban szokatlanul m�velt �s olvasott fiatalembernek sz�m�tott. Akkor azonban r�t�rt a kalandv�gy, �s felcsapott tenger�sznek a haditenger�szetn�l. 22 �ves kor�ig haj�n ismerkedett a nagyvil�g t�jaival, a k�l�nb�z� kik�t�kkel �s k�l�nb�z� n�pekkel. 22 �ves f�vel azut�n hazament, a birtok�n gazd�lkodott, igazi szak�rt�je lett a f�ldm�vel�snek �s �llatteny�szt�snek. A f�ldeken dolgoz�k �s a k�rny�k indi�njai szerett�k, mert m�lt�nyos �s kedves szav� volt. Sz�vesen ivott �s �nekelt egy�tt a f�ld�n dolgoz�kkal, a sz�nesb�r�ekkel is. N�mileg k�l�nc h�re is volt, hiszen a f�ldesurak, f�leg az ennyire el�kel� f�ldesurak t�vol tartott�k magukt�l a dolgoz� embereket, a sz�nesb�r�eket pedig nem is tartott�k embereknek.

Ez a f�ldes�r azonban r�ad�sul szabad �r�iban olvasott. Eg�sz k�nyvt�ra volt szob�i hossz� polcain. �s - mik�zben b�k�s �letet �lt, kor�bban cimbor�k �s asszonyok k�r�ben, k�s�bb a csal�dj�val - �r�asztal�n�l �r�ssal k�s�rletezett. Val�ban k�s�rletezett, kipr�b�lt t�bbf�le st�lust, t�bbf�le t�mak�rt. Szentiment�lis szerelmi t�rt�netekt�l t�rt�nelmi kalandokig, a tanul�ifj�s�g �let�t�l az �serdei rejtelmekig addig pr�b�lkozott, m�g maga nem volt megel�gedve. 1820-ban - 31 �ves kor�ban - �gy v�lte „El�vigy�zatoss�g" c�m� nem nagy terjedelm�, �rzelmes t�rsas�gi reg�nye m�r el�gg� �rett m�, a nyilv�noss�g el� l�phet vele. Ezzel jelentkezett. Nem volt sikere, ez a m� nem is eml�keztetett m�g a k�vetkez� Cooper-reg�nyekre. De egy �v m�lva k�szen volt „A k�m" c�m� t�rt�nelmi reg�nye Amerika szabads�gharc�nak kor�b�l. Ez m�r sz�les k�rben felt�nt, siker volt. Inn�t kezdve h�rom �vtizeden �t � volt az amerikai irodalom �l� f�alakja, akinek m�veit el�bb Angli�ban, majd hamarosan Eur�pa-szerte egyre nagyobb p�ld�nysz�mban olvast�k. - A fels�bb hat�s�gok is �szrevett�k, hogy a m�velt, nyelveket tud� �s kellemesen besz�l�, egyre h�resebb �r� nagyon is alkalmas diplomat�nak. Neki se volt ellen�re egy id�re Franciaorsz�gban �lni. 1826 �s 1833 k�z�tt az Egyes�lt �llamok konzulja volt Lyonban. Ott is egym�s ut�n �rta reg�nyeit, ezeknek j� r�sze egyszerre jelent meg angolul �s franci�ul. Ha nem akadt �ppen ford�t�ja, meg�rta franci�ul is a reg�nyt. Ezek �ltal�ban nem ford�t�sok, hanem ugyanazon m� k�t k�l�nb�z� nyelven �jrafogalmazva.

Amikor h�t �v ut�n visszat�r Amerik�ba, ott m�r jav�ban bontogatja sz�rnyait az eur�paival verseng� sz�pirodalom. Irving Washington, Hawthorne, Melville megalapozz�k a hamarosan vil�gsiker�, vil�gsz�nvonal� amerikai pr�z�t. Nemsok�ra a k�lt�szetben megsz�lal a minden kort�rsn�l fontosabb �s jelent�kenyebb Edgar Allan Poe is. Ez az irodalmi kort�rs-g�rda szinte egyhang�lag vallja, hogy Cooper a kezdem�nyez�. Figyelik, mir�l mi a v�lem�nye. Reg�nyei egyre kritikaibb politikai v�lem�nyekkel tel�t�dnek. Emellett indulatos publicisztikai cikkekben is k�zli v�lem�ny�t. - Hossz� franciaorsz�gi tart�zkod�sa alatt sem volt minden francia vagy �ltal�ban eur�pai jelens�ggel el�gedett. Az egyre moh�bb� v�l� t�k�s vil�gt�l egy�ltal�n nem volt elragadtatva. Hazat�rve azut�n �sszehasonl�thatta az eur�pai �s az amerikai viszonyokat. Nagyon tisztelte �s meg is ismerte az eur�pai kult�r�t, de sz�ve szerint jobban szerette a m�g h�tr�bb tart�, de haz�nak tudott Amerik�t. Most ingerelte az a felismer�s, hogy Amerika a legriaszt�bb eur�pai tulajdons�gokat igyekszik �tvenni. A gazdagok �rhatn�ms�g�t, a p�khendi egyenl�sdis�get, a f�ktelen vagyonhajh�sz�st indulatos cikkekben pelleng�rezte ki.

Alkata szerint politikailag m�rs�kelt konzervat�v volt. Mint el�kel� �sei, � is f�lt a t�l gyors halad�st�l, de nem kev�sb� a minden halad�st�l retteg� maradis�gt�l. Rokonszenve az indi�nok ir�nt pedig sokak sz�m�ra egyenest megh�kkent� lehetett, hiszen a h�d�t� feh�r ember nemzed�keken kereszt�l m�dszeresen puszt�totta a vil�gr�sz �slak�it. Cooper megalkuv�s n�lk�li humanizmusa egy�rtelm�en hirdette az emberek egyenl�s�g�t, a sz�nes emberek embervolt�t. Az indi�nokkal pedig gyermekkora �ta bar�ti viszonyban is volt. M�lhatatlan siker� indi�n-reg�nysorozata, ez�rt fontosabb m�g t�bbi reg�ny�n�l is, holott n�h�ny t�rt�neti, tenger�sz t�m�j� vagy a Csendes-�ce�n t�nd�ri t�jait id�z� reg�nye k�z�l nem egy tal�n ezekn�l is szebb romantikus t�rt�net. - Az indi�n reg�nyek - k�zt�k a legh�resebb, „Az utols� mohik�n" - vil�gt�rt�nelmi agit�ci�s feladatot t�lt�ttek �s t�ltenek be az emberi egyenrang�s�gr�l �s egyenjog�s�gr�l. Ezek a mindig �rdekes-kalandos reg�nyek az eltelt m�sf�l �vsz�zad alatt javar�szt ifj�s�gi, nemegyszer kimondottan gyermekolvasm�nyokk� lettek. De �gy tal�n m�g hat�konyabbak: kell� id�ben oltj�k be az ifj�, s�t legifjabb olvas�kba a humanizmus ig�nyeit �s igazs�gait.

Irodalmi divatok j�nnek-mennek. Sikeres �r�k elavulhatnak. Cooper olykor politikai ir�nymutat�, olykor serd�l� fi�k letehetetlen olvasm�nya, pontatlan jelz� volna azt mondani r�, hogy „modern", de a gyakorlat bizony�tja, hogy nem avul.

Heged�s G�za

-Vad�l�

-Az utols� mohik�n

-Nyomkeres�

-B�rharisnya

-A pr�ri

-(A v�r�s kal�z)

-A k�m