Az indi�n n�pess�g h�rom forr�sa

R�g�ta ismeretes, hogy Amerika õslak�i (vagy legal�bbis az õslak�k t�lnyom� t�bbs�ge) �zsi�b�l v�ndorolt be az eljegesed�sek idej�n sz�razra ker�lõ Behring-f�ldszoroson �t. A University of Michigan antropol�gusai azonban nem el�gedtek meg ezzel az elnagyolt ismerettel, pontosabban akart�k meghat�rozni az õslak�k eredet�t. Ez�rt h�sz �v alatt r�gi �s �j kopony�k ezrein v�geztek kopony�nk�nt k�tezer m�r�st, k�zt�k leg�jabban a hozz�f�rhetõv� csak nemr�g v�lt mongol kopony�kon. A hatalmas �sszegyûjt�tt adatt�meg elemz�se arra a k�vetkeztet�sre vezetett, hogy Amerika õslak�i eredet�k szerint h�rom csoportba sorolhat�k. Ez a k�vetkeztet�s�k �sszhangban �ll a r�g�szeti �s antropol�giai eredm�nyekkel.

A legr�gibb bev�ndorl�si hull�mhoz Peru, Mexik� �s az Egyes�lt �llamok d�li r�sze õslak�i tartoznak. Õk semelyik �zsiai n�ppel sem mutatnak hasonl�s�got, val�sz�nûleg az�rt nem, mert t�l r�gen elszakadtak �zsiai õseiktõl, t�l r�gen indult meg a saj�t �n�ll� fejlõd�s�k. Az antropol�gusok azonban rem�nykednek, hogy Moszkva, Szentp�terv�r �s Novoszibirszk m�zeumaiban tal�lnak majd olyan õsi kopony�kat, amelyek r�vil�g�tanak ennek a csoportnak az eredet�re. Ezekhez a m�r�sekhez m�r meg is kapt�k az enged�lyt.

A m�sodik csoporthoz tartoznak sok m�s mellett a feketel�b indi�nok, az irok�zek, �s Minnesota, Michigan, Ontario �s Massachusetts sok m�s indi�n n�pe. Õk a jomonokt�l, Jap�n t�rt�nelem elõtti lak�it�l sz�rmaznak. Ugyancsak a jomonokt�l sz�rmaznak az inuitok (eszkim�k) is, de v�lhetõleg egy j�val k�sõbbi bev�ndorl�si hull�mb�l. Ehhez a csoporthoz tartoznak a keleti tengermell�k n�pei is, le eg�szen Florid�ig.

A harmadik csoportot az Alaszk�ban �s �szaknyugat-Kanad�ban, a Yukon foly� v�zgyûjtõ ter�let�n �lõ, �s Athabascan nyelven besz�lõ indi�nok alkotj�k. Õk minden m�s csoportn�l jobban hasonl�tanak a mai k�naiakra.

Amerika õslak�i teh�t semmik�ppen sem tekinthetõk egyetlen n�p v�ltozatainak, ez m�r biztos.