A szi� indi�nok

Az indi�nreg�nyeknek �s filmeknek k�sz�nhet�en szinte nincs olyan ember, aki ne hallott volna a szi�kr�l. �ltal�ban �gy �br�zolj�k �ket, mint ravasz �s harcias n�p. Az �tlagember sz�m�ra a szi�k testes�tik meg az igazi indi�nokat, akik tipiben laktak �s b�l�nyre vad�sztak a s�ks�gon. Egyik t�rt�nelmi alakjuk, �l� Bik�nak neve el�gg� k�zismert. Azonban a szi� elnevez�s meglehet�sen pontatlan, s ink�bb az elt�r� kult�r�j� n�pek �s nyelvek gy�jt�neve...

A Nagy-Tavak �szaki t�rs�g�ben els�k�nt j�rt franci�k az odzsibu�kt�l hallottak gy�l�lt ellenfeleikr�l, akiket �k �gy neveztek saj�t nyelv�k�n, hogy Nadoweisiw-eg, "kis k�gy�k". Ez m�dosult francia ejt�ssel Nadouessioux-ra, s id�vel m�r csak az utols� sz�tagot, a Sioux-t ejtett�k ki, ami a magyarban szi� lett. Az eur�paiak a f�ldrajzi elhelyezked�s, az elt�r� �letm�d �s a nyelvi dialektus ellen�re ezeket a rokon t�rzseket mind szi�nak nevezt�k.

Az eur�paiak megjelen�se el�tt h�t auton�m, de egym�ssal rokons�gban l�v� csoport l�tezett, az Oceti Sakowin, H�t Tan�cst�z n�ven. B�r soha nem gy�ltek �ssze egy id�ben �s egy helyen, tudt�k, hogy a kult�ra, a t�rt�nelem �s a nyelv szempontj�b�l egy�v� tartoznak. Ezek a szi�k nyelvj�r�suk szerint h�romf�lek�ppen nevezt�k magukat: dakota, nakota �s lakota, �s mindegyik jelent�se "Sz�vets�ges".

OCETI SAKOWIN, A H�T TAN�CST�Z
>Dakota				>Nakota		>Lakota
1. Mdewakantonwan A Szent T� N�pe	2. Wahpekute Levelek K�zt L�v�k	3. Wahpetonwan Levelek K�zt Lak�k	4. Sisitonwan Mocs�rlak�k	5. Ihanktonwan V�gen Lak�k	6. Ihanktonwanna Kis V�gen Lak�k	7. Tintatonwan S�ks�g Lak�k

A dakota nyelvj�r�st n�gy t�rzs besz�lte, a mdevakanton, vahpekut�, vahpeton �s szisziton, akiket egy�ttesen szanti- vagy keleti-szi�knak is neveznek. Haz�juk a mai Minnesota k�z�ps� �s d�li ter�lete volt, a szomsz�dos Iowa �llam �szakkeleti r�sz�vel.

T�l�k nyugatra a mai �szak �s D�l-Dakota keleti fel�ben, a k�z�ps�-szi�k a nakota dialektust haszn�lt�k. Ez k�t t�rzsb�l �llt, a janktonokb�l, �s a jankton�jokb�l, az ut�bbiak k�t r�szre v�ltak, a Fels�- �s Als�-jankton�jokra.

B�r az asszinibojnok, akik a mai Kanada, valamint �szak-Montana �s �szak-Dakota f�ldj�n v�ndoroltak, magukat is Nakot�nak nevezik, nem tartoznak a H�t Tan�cst�zh�z. Valamikor 1640 el�tt v�ltak ki a jankton�j-szi�k vazikut� csoportj�b�l. Miut�n sz�vets�get k�t�ttek a kr� indi�nokkal �s a franci�kkal, biztos�tva pusk�ik forr�s�t, rokonaik ellen fordultak, �s �d�z ellenfeleik lettek Az als�-asszinibojnok id�vel b�k�t k�t�ttek a fels�-jankton�jokkal, s 1876-ban egy�tt telepedtek a montanai Fort Peck Rezerv�tumba.

Legnyugatabbra, �szak-�s D�l-Dakota, Nebraska, valamint Montana �s Wyoming f�ves s�ks�gain k�boroltak a nyugati-szi�k, akiket titonoknak vagy lakot�knak is neveznek, �s h�t t�rzsre oszlottak:

1. oglala (ogl�la, "akik sz�rj�k a saj�tjukat")
2. brul� (szics�g�, "�gett comb�ak")
3. minikonzsu (mnikh�wozsu, "akik a v�zparton �ltetnek")
4. h�gp�p� (hunkpapha, "szarv v�giek")
5. szanzark (it�zipkh�, "�j n�lk�liek")
6. feketel�b (szih�szapa, "feketel�b")
7. t�ketl (��henupa, "akik k�tszer f�zik a h�st")

dakota (szanti) �s lakota (titon) t�bor az 1830-as �vekben

Nem tudni hogy a szi�k �sei mikor �s mi�rt v�ndoroltak el az Ohio v�lgy�b�l, m�gnem a Mississippit k�vetve eljutottak annak forr�svid�k�re. Amikor els�k�nt 1650 t�j�n �rtak r�luk, akkor a Mille Lacs �s Leech Lake k�r� t�m�r�ltek a Mississippi forr�s�t�l, �s n�h�ny napi j�r�sra a Fels�-t�t�l. �letm�djuk rokon volt az erd�vid�ki n�pek�vel, valamint a k�s�bbi dakot�k�val; a f�rfiak hal�sztak, vad�sztak, m�g a n�k vadrizst, juharcukrot �s vadr�p�t gy�jt�ttek, valamint kukoric�t, babot �s t�k�t termesztettek. Erd�vid�ki haz�jukban kenuk �s t�li vigvamok k�sz�t�s�re haszn�lt�k a ny�rfa k�rg�t. Err�l a ter�letr�l a pusk�kkal felfegyverzett �s keletr�l el�renyomul� odzsibu�k szor�tott�k ki �ket, s a t�mad�khoz csatlakoztak m�g a kr� indi�nok, �s azok �j sz�vets�gesei, az asszinibojnok. �gy a t�mad�sok �s a b�l�ny vonz�sa miatt a dakot�k fokozatosan d�lnyugatra szorultak a Big Stone Lake vid�k�re. A d�li hat�rn�l meg szembeker�ltek az �jov�kkal, ot�kkal, majd a sz�k-fokszokkal. Feltehet�en 1700 t�j�t�l t�rt�nt, hogy egyre t�bb szi� csoport v�ndorolt nyugatra. A janktonok �s jankton�jok a Missouri-t�l keletre telepedtek le. Kult�r�juk n�h�ny von�st �tvett a Missouri-menti falulak� t�rzsekt�l, a mand�nokt�l, �s hidatsz�kt�l, �gy olykor f�ldkunyh�kban laktak, de kult�r�juk ink�bb �tmenetet k�pzett a keleti �s nyugati csoportok k�z�tt. A titonok 1760-80 k�z�tt keltek �t a Missourin, s az oglal�k, mint a t�rzs �lharcosai, m�r 1775 k�r�l felfedezt�k a Fekete-hegyeket. A Nagy S�ks�g egyetlen t�rzse sem dicsekedhetett nagyobb h�bor�s sikerekkel, mint a lakot�k. Eredetileg gyalogosan �rkeztek a s�ks�gra, m�lh�ikat kutyatravoison vontatva, de miut�n lovakat loptak vagy vettek, a s�ks�gi nom�d n�pek mintak�pei lettek. Sorozatos gy�zelmekben s�p�rt�k f�lre a mand�n, hidatsza, arikara, omaha, ponka, �jova, pauni, k�jova, varj� �s asszinibojn t�rzseket. A 19. sz. elej�re a szi� ter�let nyugati hat�r�t m�r a Big Horn-hegys�g k�pezte, �szakon elk�boroltak m�g a kanadai s�ks�gokig, d�len pedig a Platte- �s Republican-foly�kig. A becsl�sek szerint a h�rom szi� csoport egy�ttes l�leksz�ma 35.000-50.000 f� volt, s ennek k�tharmad�t a lakot�k alkott�k. Sz�vets�geseikkel a s�jenekkel �s arapah�kkal er�s g�tat k�peztek a k�z�ps� s�ks�gon terjeszked� amerikaiak el�tt.

Harcok az amerikaiakkal 1854-1890

1841-ben megjelentek a vonul� t�rsszekerek az Oregon-�sv�nyen. A be�z�nl� t�bb ezer emigr�ns nemcsak betegs�geket terjesztett, mint a himl� �s kolera, hanem elriasztott�k, vagy le�lt�k az �tjukba es� vad�llatokat is. A korm�ny, hogy megakad�lyozza a "puskaporos hord�" felrobban�s�t felv�s�rolta az egykori pr�mkereskedelmi �llom�sokat, mint a Laramie-er�d�t, �s 1851 ny�rut�j�n tan�cskoz�sra h�vta t�bb s�ks�gi t�rzs f�n�k�t a Laramie-er�d mell�. A korm�ny kijel�lte a t�rzsi ter�leteket, cser�be az indi�nok nem fosztogathatt�k a bev�ndorl�kat, �s abba kellett hagyniuk a t�rzsk�zi harcokat is. �vj�rad�kot �g�rtek, amit az er�dben vehettek �t. F�n�k�ket neveztek ki, hogy fel�gyelj�k a szerz�d�s betart�s�t, �s t�rgyaljanak eg�sz n�p�k nev�ben. Ilyen �n. "pap�ron t�rzsf�n�k" lett a brul� H�d�t� Medve, mint az �sszes lakota nagyf�n�ke.

1854 augusztus�ban egy l�togat� minikonzsu lel�tt egy tehenet, amit mormon tulajdonosa is sors�ra hagyott. Erre a forr�fej� �s becsv�gy� Grattan hadnagy kivonult egy szakasszal a brul� faluba, hogy letart�ztassa a v�tkest. Arroganci�j�nak �ldozatul esett a diplomatikus H�d�t� Medve, mire feld�h�dt harcosai felkoncolt�k a k�l�n�tm�nyt. Ezzel kirobbant a fegyveres konfliktus, a k�vetkez� �v szeptember�ben Harney t�bornok Ash Hollow-n�l kereszt�lg�zolt a brul� Kis Mennyd�rg�s faluj�n. Ny�ron a Pierre-er�dn�l �jabb szerz�d�s al��r�s�ra k�telezt�k a lakot�kat.

Keleten a dakot�k jelent�s kultur�lis v�ltoz�son mentek kereszt�l, egyesek felvett�k a feh�rek �letm�dj�t. Miut�n t�bb ezer telepes t�dult haz�jukba, a dakot�k 1851 nyar�n szerz�d�st �rtak al�, melyben lemondtak �sszes f�ldj�kr�l egy keskeny f�lds�vot kiv�ve a Minnesota-foly� mindk�t partja ment�n. Azonban a f�ldek�rt fizetett �vj�rad�k mindig k�sett, a keresked�k megal�z�an viselkedtek, s 1861-62 tele �h�ns�ggel s�jtott. Az elfojtott indulatok azut�n robbantak ki, hogy 1862 augusztus�ban n�gy fiatal szanti meg�lt n�h�ny telepest. Az indi�nok bossz�t�l tartva, �s b�zva abban, hogy a polg�rh�bor� miatt kev�s a katona, t�madni kezdtek. Egy h�nap alatt t�bb mint 500 telepes �s katona esett �ldozatul a szantik �ld�kl�s�nek. V�g�l az offenz�va kif�radt �s az indi�nok egys�ge is felbomlott. A dakot�k egy r�sze megadta mag�t. Ennek ellen�re k�z�l�k 38-at kiv�geztek. A t�bbieket kitoloncolt�k Minnesot�b�l �s a Missori menti Crow Creek Rezerv�tumba telep�tett�k. M�sok azonban Kanad�ba sz�ktek vagy nyugati rokonaikhoz csatlakoztak.

1863-ban egy �j, az Oregon-�sv�nyhez kapcsol�d� Bozeman-�sv�ny ler�vid�tette az utat a montanai aranymez�k fel�. 1864-65-ben az indi�n t�mad�sok ellen�re k�zel 2.000 ember utazott rajta. A korm�ny azt�n �gy d�nt�tt, hogy a bev�ndorl�k v�delm�re er�dl�ncolatot l�tes�t az �sv�ny ment�n. A lakot�k valamint sz�vets�geseik az arapah�k �s s�jenek 1866-ban zaklatni kezdt�k a munk�sokat �s r�t�madtak a katon�kra. V�g�l V�r�s Felh� 1868 nyar�n olyan szerz�d�st �rhatott al�, melyben az amerikaiak lemondtak h�rom er�dj�kr�l �s hivatalosan is bez�rt�k az �sv�nyt.

1873-ben a feh�rek aranyat tal�ltak a d�l-dakotai Fekete-hegyekben, ami a szerz�d�s szerint szi� birtok volt, s a katon�knak el kellett volna t�vol�taniuk az arany�sokat. Ehelyett a korm�ny fontol�ra vette a hegyek megv�tel�t, de err�l a lakot�k hallani sem akartak. �gy 1876 tavasz�n h�rom�g� hadj�rat indult az "ellens�gesek" ellen, akik k�t nagy gy�zelmet arattak, j�nius 17-�n a Rosebud-n�l �s j�nius 25-�n a Little Big Horn foly�n�l. Azonban a nagy t�bor feloszlott, s a katon�k �ld�z�se miatt egyre t�bben adt�k meg magukat. A h�bor� akkor z�rult le, amikor 1877 m�jus�ban F�kevesztett L� �s k�vet�i megadt�k magukat a Robinson-er�dn�l.

Az 1851-es Laramie-szerz�d�s meghat�rozta a lakota ter�let hat�r�t, m�g V�r�s Felh� 1868-ban akaratlanul hagyta j�v� a rezerv�tum kijel�l�s�t. A f�lre�rt�st 1870-ben tiszt�zta Washingtonban. Akkor a lakot�knak m�g engedt�k, hogy a rezerv�tumon k�v�l vad�sszanak.

1876 augusztus�ban a Little Big Horn-i veres�g h�r�re a Kongresszus t�r�lte a kor�bbi szerz�d�st, s a megf�lelm�t�s eszk�z�vel el�rt�k, hogy az �gyn�ks�gi lakot�k al��rj�k az �j szerz�d�st, amivel lemondtak a Fekete-hegyekr�l. Az 1888-as szi�t�rv�ny 6 rezerv�tumra szabdalta a Nagy Szi� Rezerv�tumot.

A lakot�k 1880-ra m�r mind rezerv�tumokban �ltek, az �gyn�k�k gy�mkod�sa alatt, akik "k�v�l v�r�s, bel�l feh�r" amerikait akartak faragni bel�l�k. Csakhogy a r�gi �let elt�n�s�be neh�z volt belenyugodni. Ekkor jelent meg egy kr�zisvall�s, a Szellemt�nc, ami kereszt�ny elemeket is tartalmazott. Az indi�nok t�ncolni kezdtek, hogy visszahozz�k a r�gi vil�got, de az �gyn�k�k, �s a k�rny�k feh�r telepesei harcias feh�rellenes megmozdul�sk�nt �rtelmezt�k az eg�szet. �gy a rezerv�tumokban megjelent a katonas�g, mire a fanatikusabb h�vek els�ncolt�k magukat a Bad Lands-ben. �l� Bik�t, aki nem tervezett fegyveres felkel�st, az indi�n rend�r�k meggyilkolt�k 1890. december 15-�n, s a katon�k lem�sz�rolt�k a minikonzsu Nagy L�b n�p�t Wounded Knee-n�l december 29-�n. A szellemt�ncosok �s a katon�k k�z�tti csat�roz�sokkal z�rultak a 19. sz�zadi szi� h�bor�k.

Napjaink szi� rezerv�tumai az USA �s Kanada ter�let�n

T�rsadalomszervezet

A H�t Tan�cst�zet 7 t�rzs, (tunwan) alkotta, ami t�bb alt�rzsre, (oyate) tagol�dott. Az oyate csoportokb�l, vagy band�kb�l �llt, (csal�dok halmaza), amik egy vagy t�bb t�borb�l (helyi csoport) tev�d�tek �ssze, s ezeknek legkisebb egys�g�k a csal�d volt.

A t�bor f�n�ke n�p�t nem ir�ny�totta, az emberek csup�n az�rt k�vett�k, mert b�tor harcosnak tartott�k, aki nagylelk� hozz�juk, �s b�lcs d�nt�seket hoz. Ha a f�n�k gyenge, sikertelen, gy�va lett, vagy m�r nem tudta n�pe �haj�t teljes�teni, akkor megnevezhette ut�dj�t, aki rendszerint id�sebb fia szokott lenni, vagy n�pe egy alkalmasabbat kezdett k�vetni. Az id�s f�rfiak a f�n�kkel, �s annak tan�csad�ival �ssze szoktak gy�lni, hogy megbesz�lj�k a n�p dolgait, �s megvitass�k a tervezett d�nt�seket. A vall�si �gyek az orvoss�gos emberek hat�sk�r�be tartoztak. A t�bor rendj�nek fenntart�s�ra valamelyik akicita, katonai t�rsas�got b�ztak meg, rendszerint egy �vre.

A f�rfi �s a n� �let�tja k�l�nb�z�tt, de egym�st kieg�sz�tette. A h�z �s minden tulajdona a n�� volt, �s sz�mukra a f�rfirokonok sikerei, valamint szorgalmuk �s m�v�szetbeli j�rtass�guk biztos�tott�k a magas t�rsadalmi helyzetet. A f�rfi vad�szattal tartotta el csal�dj�t, valamint gyakran elj�rt porty�zni, hogy feljebb jusson a t�rsadalmi rangl�tr�n. A hadvisel�snek k�t t�pusa volt, a gazdas�gi c�l� l�tolvajl�s, �s a bossz��ll� skalpszerz� v�llalkoz�s. Mint a t�bbi s�ks�gi t�rzsn�l, n�luk is szok�s volt az "�t�ssz�ml�l�s", amikor az ellens�get puszta k�zzel vagy valamilyen t�rggyal meg�rintett�k.

A lakot�kn�l 4 f� er�ny volt, a b�tors�g, az �llhatatoss�g, a nagylelk�s�g �s a b�lcsess�g. Ezek �lland� bizony�t�sa is seg�tette a t�rsadalmi el�rejut�st.

Vall�s

A vall�s nem k�l�n�lt el a mindennapi �lett�l, hanem annak r�sze volt, benne a term�szeti vil�g l�that� �s l�thatatlan jelens�geiben. A term�szet minden r�sz�ben er� lakozott, amikt�l seg�ts�get lehetett k�rni. Saj�tos hatalommal rendelkez� egy�ni istenk�nt is fordulhattak hozz�juk, de egys�gesen is, mint a minden hatalom �tfog� birtokos�hoz, Wakan Tank�hoz, a Nagy Titokzatoss�ghoz.

Az emberek r�szes�lhettek ebb�l az er�b�l, �s el�ny�kre haszn�lhatt�k, ha megkapt�k �lomban, l�tom�sban vagy r�tus sor�n.

A lakota legenda szerint valamikor nagyon r�gen, egy szent asszony, a Feh�r B�l�ny Asszony hozta el a n�p szent pip�j�t. Az asszony ugyanakkor 7 szent szertart�st is hozott, melyb�l n�h�ny megtal�lhat� a t�bbi szi� t�rzsn�l is:

1. Wakicagapi- a L�lekmeg�rz� Szertart�s. Az elhunyt lelk�t szertart�sosan meg�r�zt�k 1 vagy 2 �vig, miel�tt elengedt�k volna.
2. Inipi- az Izzaszt�kunyh� Szertart�s. Az emberek egy takar�kkal lefedett alacsony, k�pos kunyh�ban forr� k�vek g�z�ben tisztultak meg.
3. Hanbleceyapi- a L�tom�skeres�s. A fiatalemberek �s f�rfiak napokig b�jt�ltek a vadonban, hogy l�tom�sban r�szes�ljenek vagy er�t nyerjenek.
4. Wiwayag Wacipi- a Napt�nc. A legfontosabb, az eg�sz t�rzset egybegy�jt� vall�si szertart�s, amit nyaranta rendeztek, �s 12 napig tartott. Ilyenkor ker�lt sor a szellemi �s t�rsadalmi meg�jul�sra, valamint az �v k�zben tett esk�k beteljes�t�s�re, valamint �ldozatra a t�rzs j�l�t��rt.
5. Hunka Alowanpi- a Rokonn� Avat� Szertart�s. Szerepe k�t ember rokonn� avat�sa volt szertart�s keret�ben, amihez speci�lisan d�sz�tett botot haszn�ltak.
6. Isna Ta Awicalowanpi- a L�nyok Asszonny� Avat�sa. A szertart�s a b�l�nyhez �s F�ldany�hoz kapcsol�dott �s szerepe az el�sz�r menstru�l� l�ny megtiszt�t�sa �s felk�sz�t�se volt a n�i l�tre.
7. Tapa Wankayapi- a Labdadob� R�tus. A labda szimbolikusan megjelen�tette a vil�gegyetemet, �s ritu�lis j�t�kokhoz haszn�lt�k.

M�v�szet

A szi� m�v�szetnek t�bb ter�lete volt, mint a fest�szet, farag�s, s�l- �s gy�ngyh�mz�s.

A f�rfiak realisztikus st�lusban festett�k vad�sz �s harci jeleneteiket ruh�ikra, takar�ikra, a tipikre �s harmatf�gg�ny�kre. A b�r anyag�t k�s�bb a sz�vet �s a pap�r v�ltotta fel. A n�k st�lusa geometrikus volt. Takar�ikat �s a v�ltozatos form�j� �s szerep� nyersb�r t�sk�kat (�n. parfleche) d�sz�tett�k ezzel.

Lakota f�rfi �s n� festett b�l�nyb�r takar�ja

A s�lh�mz�s �s gy�ngyh�mz�s n�i munka volt. A kereskedelmi sz�nez�anyagok megjelen�s�ig csak kev�s sz�nt ismertek. Egyes csoportok olykor a sir�ly tollcs�v�j�vel is h�meztek. Amikor a kereskedelemben megjelentek az eur�pai �veggy�ngy�k, az asszonyok azokat is fehaszn�lt�k, m�gnem az �si s�lh�mz�st lassan kiszor�totta a gy�ngyh�mz�s. El�sz�r nagym�ret�, �n. p�nigy�ngy�kkel dolgoztak, melyeknek korl�tozott sz�nv�laszt�kuk volt. Azut�n bek�sz�nt�tt a sz�lesebb sz�nsk�l�j� �s kisebb m�ret� maggy�ngyh�mz�s kora, �s kialakultak a t�rzsi st�lusok. A szi� t�rzsi csoportok k�z�tt hat�rozott k�l�nbs�g fejl�d�tt ki. �gy a dakot�k az erd�vid�ki t�rzsek hat�s�ra kor�n haszn�lni kezdt�k a vir�gmot�vumokat. Hat�suk nem �rz�d�tt er�teljesen a k�z�ps� �s nyugati t�rzsek m�v�szet�ben, akik ink�bb geometrikus mint�kkal dolgoztak. A k�z�ps� szi�k a nyugatiakn�l j�val sz�lesebb sz�npalett�t haszn�ltak, s h�tt�rnek rendszerint a k�ket r�szes�tett�k el�nyben.

A farag�s k�l�nf�le �gai k�z�l kiemelkedtek a szanti-dakot�k, akik k�l�n�sen sz�p pipafejeket faragtak a d�lnyugat-minnesotai pipak�b�nya anyag�b�l, a h�res catlinite-b�l, amit egy angol fest� tisztelet�r�l, George Catlin-r�l neveztek el. Sok t�rzs kereskedelem �tj�n jutott ezekhez a pip�khoz.

A keleti-szi�knak m�g k�t tov�bbi saj�tos erd�vid�kre jellemz� m�v�szet�k volt, a sz�v�s �s a r�t�tszalagos munka.

szanti, titon �s jankton mokaszinok

H�res f�n�k�k

Taoyate Duta
Kis Varj� (Az-�-V�r�s-N�pe)

(1800k. - 1863. j�lius 3.)
mdevakanton-dakota

Apja Cetanwakuwa, T�mad� S�lyom h�res f�n�k volt, �s nev�t t�ved�sb�l Kis Varj�k�nt ford�tott�k. Fi�nak igazi neve azonban Az-�-V�r�s-N�pe volt, �s meg�r�k�lte a f�n�ki tiszts�get. Kis Varj� mindk�t szerz�d�st al��rta, melyek �rtelm�ben lemondtak f�ldj�kr�l. 1858-ban j�rt Washingtonban �s tal�lkozott az eln�kkel. Felvette a feh�r ember viselet�t, gazd�lkodni kezdett, h�zat �p�tett mag�nak, �s az episzkop�lis egyh�z tagja lett. Az 1862-es felkel�s �l�re �llt, majd az Erd�k Tav�n�l elvesztett d�nt� csata ut�n Kanad�ba sz�k�tt. Amikor visszat�rt Minnesot�ba k�t feh�r �zvad�sz lel�tte 1863. j�lius 3-�n. A gyilkosok a skalp-pr�miumon k�v�l megkapt�k Minnesota �llam k�l�njutalm�t is.

V�r�s Cs�cs Inkpaduta

(1815-1882)
vahpekut�-dakota

Miut�n Inkpaduta apja Wamdesapa (Fekete Sas) meg�lte egy t�rzst�rs�t, sz�m�zt�k a t�rzsb�l. Amikor 1848-ban meghalt, fi�ra hagyta a reneg�tok k�bor csapat�nak vezet�s�t, akik a mai D�l-Dakota, Iowa, �s Minnesota s�ks�gain k�sz�ltak. Band�ja hamarosan a t�bbi szanti csoportb�l sz�m�z�tt, vagy kitasz�tott emberek mened�ke lett. Inkpaduta rendk�v�li feh�rgy�l�lete 1854-re vezethet� vissza, mikor Henry Lott, a feh�r szeszcsemp�sz, �s l�tolvaj hidegv�rrel meggyilkolta b�tyj�t, �s csal�dj�t. Tal�n emiatt, Inkpaduta ellenszenvvel viseltetett a hat�rvid�k feh�r telepesei ir�nt. Nem �rta al� az 1851-es szerz�d�st, de embereivel n�ha megjelent az �gyn�ks�geken, r�szt k�vetelni az �vj�rad�kb�l. 1856. m�rcius 8. �s 9. k�z�tt az Inkpaduta vezette banda gyilkos tombol�sa az iowai Okoboji, �s Spirit Lake k�z�tt 35 telepes �let�be ker�lt, 4 n�t ejtettek foglyul. Az egyiket agyonvert�k, a m�sik v�zbe fulladt. Az utols� kett�t a t�bbi szanti v�ltotta ki jutalom�rt, �s a t�rzs �vj�rad�k�nak megment�s��rt. A dakot�k nagyon zokon vett�k a reneg�t vahpekut�-szantik akci�j�t, ami majdnem megfosztotta �ket az �vj�rad�kokt�l. Inkpadut�t sosem tudt�k letart�ztatni, k�vet�ivel elhagyta Iow�t, �s m�r nem is t�rtek vissza. Embereivel k�s�bb a nyugati-szi�khoz csatlakozott. 1876. j�nius�ban a Little Big Horn-i csat�ban Inkpaduta volt az egyik szanti r�sztvev�. Azut�n Kanad�ba menek�lt. 1882-ben halt meg. Soha nem k�t�tt b�k�t a feh�rekkel.

R�kt�l S�jtott
Palane Apape

(1804 augusztusa-1888)
jankton-nakota

Akkor sz�letett, amikor Lewis �s Clark exped�ci�ja meg�llt egy jankton faluban, s a legenda szerint Lewis egy amerikai z�szl�ba csavarta a bab�t, �s megkeresztelte. Feln�ttkori nev�t az arikar�kkal, (akiket r�viden r�knek neveztek) v�vott csat�ban szerezte. 1837-ben j�rt Washingtonban. 1862-ben a minnesotai dakota felkel�s idej�n t�bb feh�r telepes �let�t mentette meg. Hal�l�ig ragaszkodott az 1858-as szerz�d�sben meg�g�rt j�rad�kokhoz. Felemelte szav�t a korrupt keresked�k �s tisztvisel�k ellen.

V�r�s Felh�
Mahpiya Luta

(1822-1909. december 10.)
oglala-lakota

1854. augusztus 18-�n harcolt el�sz�r feh�rek ellen, a Grattan-v�rf�rd�ben, �s 1865 j�lius�ban r�szt vett a Platte-h�dj�n�l v�vott csat�ban. �m legnagyobb siker�t a Bozeman-�sv�ny elleni h�bor�j�ban �rte el, amikor 1866. december 21-�n az � vezet�s�vel megsemmis�tett�k Fetterman kapit�ny sz�zad�t. A Szek�rv�r-csata d�ntetlenje ellen�re az amerikai korm�ny feladta a Bozeman-�sv�ny h�rom er�dj�t, �s az utat hivatalosan is bez�rt�k. Mikor V�r�s Felh� 1868. november 6-�n gy�ztes hadvez�rk�nt al��rta a b�keszerz�d�st, imm�r az oglal�k nagyf�n�k�nek sz�m�tott. Az 1870-es washingtoni l�togat�sa ut�n letelepedett az �gyn�ks�gen, �s att�l kezdve ink�bb diplom�ciai eszk�z�kkel pr�b�lt harcolni n�pe �letk�r�lm�nyeinek jav�t�s��rt. A Fekete-hegyek miatt 1876-ban kirobbant h�bor�ban nem csatlakozott az "ellens�gesekhez", �m titokban szimpatiz�lt vel�k, nem tartotta vissza fiatal harcosait, s�t fia is vel�k ment. A lakot�k katonai lever�se ut�n �gyn�ks�g�t a dakotai Nagy Szi� Rezerv�tumra helyezt�k �t. N�pe �rdek�ben gyakran j�rt Washingtonban, �s tartotta a kapcsolatot a keleti part indi�nbar�t reform�toraival. Az 1880-as �vekben a korm�ny kiutalta �lemiszeradagok, �s egy�b ell�tm�nyok miatt gyakran t�madt vit�ja a Pine Ridge Rezerv�tum �gyn�keivel. Folyamatosan k�zd�tt a f�n�k�k hatalm�nak meg�rz�s��rt, szembesz�llt a lakota f�ldek b�rbead�sa ellen, �m az 1887-es Dawes-t�rv�ny ellen, ami a rezerv�tumokat egy�ni f�ldekre osztotta, � is tehetetlen volt. Hitt a Szellemt�nc vall�sban, �m a katon�k megjelen�s�re visszafogta mag�t, ezzel elker�lte �l� Bika, �s Nagy L�b sors�t. 1909. december 10-�n, 89 �ves kor�ban hunyt el. �lete sor�n 80 �t�st, vagyis haditettet hajtott v�gre, n�gyszer t�madt �gy, hogy k�zben l�ttek r�, 10 varj�, �s 2 sos�ni harcost �lt meg. Jelent�s�ge abban �ll, hogy elfogadta a feh�rek vil�g�t, �s lemondott a r�gi �letform�r�l, hogy az �j k�r�lm�nyekhez ill�, �j �letet teremtsen, m�g �l� Bika �s F�kevesztett L� a v�gs�kig kitartott a r�gi �letforma mellett. �k voltak a hazafiak, de V�r�s Felh� volt az �llamf�rfi.

F�kevesztett L�
Tasunka Witko

(1842?-1877. szeptember 5.)
oglala-lakota

Nev�t onn�t kapta, hogy l�tom�s�ban lova ott �llt, m�gis, mint egy �rny�k, k�rbe t�ncolt. Neve nem azt jelentette, hogy lova meg�r�lt, vagy magvadult volna, hanem hogy l�tom�s�ban az k�l�n�s m�don t�ncolt. R�szt vett az 1866-1868 k�z�tti Powder-vid�ki harcokban. � vezette azt a csapatot, ami kicsalogatta a Phil Kearny-er�db�l Fetterman kapit�ny sz�zad�t. Mikor 1870-ben megsz�k�tt egy f�rjes asszonnyal, a f�lt�keny f�rjt�l pisztolygoly�t kapott az arc�ba. F�kevesztett L� soha nem �rt al� szerz�d�st, mindig is szabadon �lt n�p�vel a Powder-foly� vid�k�n. 1876-ban sok csal�dott lakota csatlakozott hozz�, �s �l� Bik�hoz, hogy megv�dj�k a Fekete-hegyeket. A Rosebud-i, �s a Little Big Horn-i csat�ban megcsillanthatta hadvez�ri k�pess�g�t. De a csata ut�n az amerikai hadsereg �ld�z�se miatt egyre t�bb szabad csoport adta meg mag�t. �l� Bika Kanad�ba menek�lt, de F�kevesztett L� tov�bbra is kitartott. Utols� csat�j�t 1877. janu�r 8-�n v�vta a Wolf Mountain-n�l. Amikor P�tty�s Far k�z�lte vele, hogy Crook t�bornok rezerv�tumot biztos�t n�pe sz�m�ra a Powder-foly� vid�k�n, F�kevesztett L� megadta mag�t, 800 �hes, �s kimer�lt ember�vel 1877. m�jus 5-�n megjelent a Robinson-er�dn�l Nebrask�ban. Csakhogy az �gyn�ks�gen �l� oglala, �s brul� f�n�k�k f�lt�kenyek voltak a szem�ly�t �vez� tiszteletre, �s hazugs�gokat kezdtek terjeszteni r�la. A felder�t�k �gy letart�ztatt�k F�kevesztett Lovat, �s visszavitt�k a Robinson-er�dbe. Mikor a f�n�k r�d�bbent arra, hogy b�rt�nbe akarj�k z�rni, megpr�b�lt szabadulni, �m Kis Nagy Ember er�sen fogta karjait, m�g a katona, William Gentles k�zleg�ny F�kevesztett L� h�t�ba d�fte szurony�t. "Nagy f�n�k volt, �s b�rt�nbe nem z�rhatt�k" - mondta r�la unokatestv�re, a minikonzsu Meg�rinti-a-Felh�t f�n�k, aki seg�tett bevinni a haldokl� f�n�k�t a seg�dtiszt irod�j�ba, ahol m�g aznap �jszaka, 1877. szeptember 7-�n meghalt. Hal�la el�tt a k�vetkez�t mondta: "Ap�m! Kem�nyen megsebes�ltem. Mondd meg a n�pnek, ne sz�m�tsanak r�m t�bbet!"

�l� Bika
Tatanka Iyotanka

(1831-1890. december 15.)

h�gp�p�-lakota

Hamar nyilv�nval�v� v�lt, hogy fog�kony a term�szetfeletti vil�g ir�nt, ami azt�n szent emberr�, (wicasa wakan) tette. �lete sor�n 63 haditettet hajtott v�gre, 22 alkalommal lopott lovakat, �s 16 ellens�get �lt meg. 1865-ben harcosaival egyre t�bbsz�r t�z�tt �ssze a Powder-vid�k�re tolakodott amerikai katon�kkal, s egy sikertelen t�mad�st vezetett az �jonnan l�tes�tett Rice-er�d ellen, a mai �szak-Dakot�ban. 1866-ban az �szaki titonok nagyf�n�ke lett. A k�vetkez� k�t �vben kivette r�sz�t V�r�s Felh� h�bor�j�b�l, de a b�keszerz�d�st nem �rta al�. A h�bor� ut�n V�r�s Felh� �s P�tty�s Far egyre ink�bb a feh�rekkel val� b�k�s megegyez�sre t�rekedett. �l� Bika �s F�kevesztett L� azonban a szerz�d�sen k�v�liek nagy vez�rei lettek, �s k�szek voltak harcolni a haz�jukba tolakod� feh�rek ellen. 1876. j�nius 14-�n a Medicine Rock-n�l tartott Napt�nc sor�n �l� Bik�nak dr�mai l�tom�sa t�madt, nagy gy�zelmet j�solt, sok halott katon�val. Ez j�nius 25-�n be is teljes�lt a Little Big Horn-n�l. A gy�zelem ut�n minden�tt katon�k kezdtek vad�szni a szabad indi�nokra, �gy �l� Bika megel�gelve a folytonos �ld�z�st, 1877 m�jus�ban �tl�pte a kanadai hat�rt. Ott az �let b�k�s volt, azonban a b�l�ny ott is �gy csappant, hogy egyre t�bb embere t�rt vissza az �llamokba, �s adta meg mag�t az �gyn�ks�geken. V�g�l 1881. j�lius 20-�n �l� Bika kis csapata �l�n belovagolt a Buford-er�dbe, �s megadta mag�t. K�t �v hadifogs�g ut�n t�rhetett vissza a Standing Rock �gyn�ks�gen �l� n�p�hez. 1885-ben csatlakozott Buffalo Bill Vadnyugati Show-j�hoz, �s turn�zott az �llamokban. 1888-89-ben �lete utols� �veiben elkeseredetten k�zd�tt a Nagy Szi� Rezerv�tum feldarabol�sa ellen, hasztalanul. Amikor 1890-ben Verg�d� Medve elhozta a Szellemt�nc vall�s�t Standing Rock-ba, �l� Bika nem lett a Szellemt�nc vezet�je, azonban seg�tett �rtelmezni a t�ncosok l�tom�sait. Mivel mindig is az amerikaiak asszimil�ci�s t�rekv�se g�tj�nak sz�m�tott, �s emberei jobban hallgattak r�, mint a rezerv�tum �gyn�k�re, James McLaughlin-ra, az �gyn�k meg akart szabadulni a f�n�kt�l. Most el�rkezettnek l�tva az id�t, kijelentette, a Szellemt�nc m�g�tt �l� Bika �ll, �s elrendelte a f�n�k letart�ztat�s�t. December 15-�n hajnalban 43 indi�n rend�r vette k�rbe �l� Bika h�z�t, �s letart�ztatt�k a f�n�k�t. Mire kil�ptek az ajt�n, m�r gy�lekeztek �l� Bika h�vei, �s ellen�ll�sra buzd�tott�k. Ekkor a f�n�k v�dekezni kezdett, l�v�ld�z�s robbant ki, melynek sor�n lel�tt�k a f�n�k�t. �l� Bik�t nem lepte meg az indi�n rend�r�k megjelen�se, t�bb �vvel kor�bban egy pacsirta megj�solta neki, hogy "szi� fog meg�lni t�ged".

P�tty�s Far
Sinte Gleska

(1823?-1881. aug. 5.)
brul�-lakota

Nem volt f�n�k fia, de k�pess�geivel el�rte, hogy azz� v�lassz�k. Val�sz�n�leg ott volt 1854 augusztus�ban a Grattan-v�rf�rd�n�l. Harcosaival gyakran fosztogatott az Oregon-�sv�ny ment�n. Csal�dj�t Harney katon�i ejtett�k foglyul Ash Hollow-n�l 1855. szeptember 2.-�n. P�tty�s Far h�rom m�sik emberrel feladta mag�t a b�ke �rdek�ben, de kiv�gz�s helyett a kansasi Leavenworth-er�dbe sz�ll�tott�k a foglyokat, �s csak a k�vetkez� tavasszal engedt�k �ket szabadon. 1866-68 k�z�tt harcolt V�r�s Felh� h�bor�j�ban, �s 1870-ben j�rt Washingtonban. Ezek ut�n � is b�kep�rti f�n�k lett, �s n�p�vel letelepedett a sz�mukra kijel�lt �gyn�ks�gen. Miut�n 1880 t�j�n elk�ldte saj�t �s t�rzstagjai gyermekeit a t�voli Pennsylvania �llamba, a Carlisle benntlak�sos iskol�ba, tekint�lye megingott. K�l�n�sen Varj� Kutya, a rend�rf�n�k sz�llt szembe vele, javasolta, hogy helyette m�s embert v�lasszanak nagyf�n�kk�, de a t�rzsi tan�cs tov�bbra is P�tty�s Fart t�mogatta. Varj� Kutya v�g�l 1881. augusztus 5-�n lel�tte a f�n�k�t.

Kutyakatona

2005. m�rcius 1.

Forr�sok:
Dee, Brown: A Vadnyugat T�rt�nete Indi�n Szemmel. Kossuth, 1976
Hassrick, Royal B.: The Sioux. University of Oklahoma Press, 1964.
Johnson, Michael: The Tribes of the Sioux Nation. Men-at-Arms no. 344. Osprey, 2000.
Markoe, Glenn (ed.): Vestiges of a Proud Nation. University of Vermont, 1986.
Utley, Robert M.: A l�ndzsa �s a pajzs: �l� Bika �lete �s kora. Osiris, 2004.