�rintetlen maja kir�lys�rt fedeztek fel – �jdons�gok az indi�nok t�rt�net�r�l? Egy frissen felfedezett, teljesen �p s�rt tal�ltak nemr�giben az egykori maja nagyv�rosban, Palenqu�ben. A n�met lap, a Die Welt szerint az �jonnan felbukkant lelet seg�thet a prekolumbi�nus, vagyis a Kolumbusz el�tti indi�n kult�r�k rejt�lyeinek megfejt�s�ben. A most napvil�gra ker�lt s�reml�ket m�g nem bontott�k meg a r�g�szek. Az alaposabb vizsg�latok csak a j�v� �v elej�n kezd�dhetnek meg, akkor n�met, amerikai �s mexik�i kutat�k v�llvetve �llhatnak neki a nem mindennapi feladatnak. A tud�sok ugyanis annyit m�r gyan�tanak, hogy egy tekint�lyes szem�lyis�g, nagy val�sz�n�s�ggel egy kir�ly s�rj�ra bukkantak. Ki� volt a s�r? Az el�zetes szak�rt�i v�lem�nyek, a bonni egyetem specialist�inak n�zetei szerint a nagy pomp�val elk�sz�tett s�rbolt nagy val�sz�n�s�ggel Palenque egyik korai kir�ly�nak I. K'an Joy Chitamnak az eml�k�t �rzi. I. K'an Joy Chitam id�sz�m�t�sunk szerint 529 �s 565 k�z�tt uralkodott a v�ros(�llam) f�l�tt. A maja kult�ra legkor�bbi nyomai egy�bk�nt t�bb mint 3000 �vesek. Ez az indi�n civiliz�ci� Krisztus ut�n 300 �s 900 k�z�tt �lte f�nykor�t, ekkor azonban hirtelen pusztul�snak indult. K�r�lbel�l nyolc �vvel ezel�tt jutott k�t bonni n�met kutat� esz�be, hogy felt�telezz�k: lehet, hogy ez a kult�ra �nmag�t d�nt�tte roml�sba. Nikolai Grube �s Simon Martin te�ri�ja szerint ugyanis ez t�rt�nhetett. A maja magas kult�ra let�n�se szerint�k k�t hatalom k�zdelm�re vezethet� vissza: Tikal �s Calakmul v�res h�bor�i ugyanis az el�bbi gy�zelm�vel v�gz�dtek. �m Tikal olyan sikert aratott, amely a buk�s�hoz vezetett – a dzsungelben kialakult v�ros�llamok szervezete nem volt alkalmas arra, hogy a h�d�t�sok �ltal megn�vekedett ter�leteket hat�konyan igazgassa, �s �gy szinte „�nmag�t�l” omlott �ssze a sziszt�ma. Hi�nyz� forr�sok Egyel�re azonban hi�nyoznak a maja t�rt�nelem forr�sai ahhoz, hogy ezt az elm�letet ellen�rizni lehessen. Eddigi tud�sukat a r�g�szek els�sorban annak a s�rnak k�sz�nhetik, amelyet K'inich Janaab Pakalnak tulajdon�tanak, aki 615 �s 683 k�z�tt uralkodott id�sz�m�t�sunk szerint, �s aki mauz�leum�ban Palenque t�rt�net�t meg�r�k�ttette. Most azonban, I. K'an Joy Chitam s�rj�nak felt�r�s�val a kutat�k egy m�sik s�rtetlen temetkez�si helyre bukkantak, amelynek elemz�se, vizsg�lata nagy seg�ts�get ny�jthat a maj�k hist�ri�j�nak meg�rt�s�re. Hogy Tikal �s Calakmul k�z�tt milyen v�res k�zdelmek zajlottak, arr�l a National Geographic tavaly is tud�s�tott egy akkori felfedez�s kapcs�n. Egy guatemalai l�pcs�s piramis, Dos Pilas l�pcs�felirata ugyanis az ottani kir�ly, Balaj Chan K' awil t�rt�net�t �r�k�ti meg. � a Tikalt�l t�bb mint sz�z kilom�terre fekv� Dos Pilasban 635-ben, n�gy�vesen ker�lt hatalomra, �s hossz� �vtizedeken �t uralkodott. Legid�sebb fiv�re volt az egyik harcban �ll� v�ros�llam, Tikal uralkod�ja. A mai Mexik� ter�let�n tal�lhat� Calakmul seregei azonban el�z�nl�tt�k a Tikallal sz�vets�ges Dos Pilast, �s az �cs, Balaj Chan K’awil elp�rtolt b�tyj�t�l, cserben hagyta Tikalt. A v�res k�zdelem sor�n a t�voli v�ros nemess�g�t, s�t kir�ly�t is lem�sz�rolt�k, s „tornyokat �p�tettek az ellens�g kopony�ib�l."