May�k

K�z�p-Amerika �serdeiben l�that�k a Maj�k t�bb mint 1.000 �ve elhagyott templomai. A May�k fejlett civiliz�ci�val rendelkeztek. �rtettek az �p�t�szethez, matematik�hoz, m�v�szetekhez. Ezen k�v�l el�g keveset tudunk r�luk. Nem ismerj�k felemelked�s�k t�rt�net�t, �s buk�sukr�l is csak kev�s inform�ci�val rendelkez�nk.

Amikor Colombus Amerik�ba �rt, a May�k 700 �ves civiliz�ci�ja m�r megsz�n�ben volt. Gyakorlatilag a h�trahagyott �p�leteib�l tudunk k�vetkeztetni "titkaikra".

Legf�bb Istens�g�k a Nap volt, �s hal�los ellens�gk�nt tekintettek az es�re. H�trahagyott nagy �p�leteiket Templomk�nt kezelj�k, de lehet, hogy m�s c�lra �p�tett�k �ket (pl. lehet, hogy a csillagok, bolyg�k mozg�s�nak megfigyel�s�re haszn�lt�k). A n�ma k�vek titkainak megfejt�se, a vil�g minden t�j�r�l vonzza a tud�sokat.

A ma is l�that� �p�letek, az V. VI. sz�zad k�rny�k�n �p�ltek. Az �p�leteken l�that�, finoman kidolgozott domborm�veket nem farag�k, hanem gyorsan sz�rad� agyagb�l form�zt�k.

Az id�j�r�s, �s az �vsz�zadok m�l�sa, ezek t�bbs�g�t lerombolta, de a v�dettebb r�szeken m�g ma is j�l l�that�ak. A jellegzetes orr� "Maya arc", azonos a ma �lõ lesz�rmazottaik�val...

Az egyik meglep�en j� �llapotban fennmaradt, t�bb mint 20 m�ter magas templom, jelent�s r�g�szeti felfedez�seket eredm�nyezett az 50-es �vekben. Els�k�nt, a bels� falat bor�t�, n�gyzet alak� lapok jelent�se v�rt megfejt�sre. 620, egym�st�l teljesen k�l�nb�z� lapot tal�ltak. Amir�l azt �llap�tott�k meg, hogy a May�k t�rt�nelm�nek �r�sos dokumentuma. 30 �vig tartott, am�g az egyik r�g�sz megfejtette azt, hogy az egyik lapon szerepl� uralkod� (a tizen hatodik) ki is volt.

1952-ban a r�g�szek l�bnyomokra bukkantak, amik a k�padl� al�, egy homokkal elz�rt folyos�hoz vezettek. H�rom�vi �s�s ut�n kider�lt, hogy a folyos� v�g�n, a piramis talapzat�val egy szinten, egy kamra rejt�zik. Odabent fiatalemberek csontv�zaira bukkantak. Feltehet�en a kamra lepecs�tel�sekor �ldozhatt�k fel �ket. Tal�ltak egy h�romsz�glet� k�ajt�t is. A m�g�tte l�v� teremben, 4 m�ter hossz� k�lap alatt, szarkof�g fek�dt. A lapra, kereveten fekv� f�rfialakot v�stek. E felfedez�s idej�n, az �rhaj�z�s m�g szenz�ci�nak sz�m�tott, ez�rt sokan azonnal �rhaj�st v�ltek felfedezni az �br�n. Ma m�r tudjuk, hogy azt a f�rfit �br�zolja, akit ide temettek. A test felett l�that� kereszt, az �letf�t jelk�pezi, nincs k�ze a Kereszt�nys�ghez.

Minden jel arra utalt, hogy egy Maya kir�ly s�rj�t t�rt�k fel. A szarkof�gban, egy d�szes ruh�ba �lt�z�tt f�rfi csontv�z�t tal�lt�k meg.

A felirat szerint a kir�ly az�rt halt meg, hogy egy �jkor hajnal�n, �jra sz�lessen. Arc�t sz�pen kidolgozott Jade maszk takarta.

A felfedez�s ut�n vil�goss� v�lt, hogy a "templomok", hasonl�an az egyiptomi piramisokhoz, az uralkod�k temetkez�si hely��l szolg�ltak. Kider�lt az is, hogy ezek a rangos szem�lyek nem May�k voltak, hanem K�z�p-Mexik�b�l �rkezett h�d�t�k, akik egym�s ut�n foglalt�k el a v�rosokat. A May�k, a "Nyugat Urainak" nevezt�k �ket.

Az emberek t�rsadalomban elfoglalt st�tusz�t, fejd�sz jelezte (a kir�ly tollas fejd�szt viselt, m�g a legalul �ll� parasztok csup�n kis b�bit�t). K�l�n r�teget k�pviseltek a Nyugatr�l �rkezett nemesek, a papok, �s a May�k vezet�i, v�g�l pedig a f�ld, �s fejd�sz n�lk�li rabszolg�k.

Az es�t�l retteg� May�k sz�m�ra fontos volt, hogy kiengesztelj�k az Es� Istent. Szobraikon �t, hossz� g�rbe orral, sz�gletes f�llel, �s kerek, kiguvadt szemekkel �br�zolt�k. Szinte minden �p�let�k�n l�that�, ez�rt a May�k szimb�lum�v� v�lt. Vannak templomok, melyeket kiz�r�lag az Es� Isten alakja d�szit. A May�k �lland� retteg�sben �lhettek, egyr�szt az �serd�t�l, m�sr�szt az Es� Istent�l is f�ltek. �gy t�nik, hogy t�bbet tudhattak a Vil�gegyetemr�l, mint a k�zvetlen k�rnyezet�kr�l, a F�ldr�l.

K�l�nlegesen faragott "Idol-t" tal�ltak Cop�n-ban.

Egy m�sik v�ros romjai k�z�tt, mintegy 400 km t�vols�gra ett�l, a 30 m�ter magas f��p�letet, term�szetesen szint�n, az Es� Isten alakja d�sz�ti, de itt azonban egy m�sik jel is felbukkan (�lkapcs�ban emberfejet tart� k�gy�), ez az a k�gy�, aminek seg�ts�g�vel a papok tartott�k a kapcsolatot, az �s�k szellemeivel. A f��p�let tetej�re vezet� l�pcs�, meredek, �s keskeny. Val�sz�n�leg a szertart�sokat vezet� papok haszn�lhatt�k, �s itt mutatt�k be az ember�ldozatokat is. �ldozatukat a cs�csr�l tasz�tott�k a m�lybe, hogy a t�lvil�g bej�rat�t jelk�pez� udvaron haljanak meg.

A t�bbi �p�lett�l t�volabb �ll, a kicsiny ablakair�l "galambd�cnak" elnevezett �p�let, ami a kutat�k szerint csillagvizsg�l� lehetett. Szerint�k, a l�r�sszer� ablakokon kitekintve vizsg�lt�k a May�k a csillagok mozg�s�t, �s azokat feljegyezve, r�szletes t�bl�zatokat �s napt�rt k�sz�tettek. Pontosan r�gz�tett�k, pl. a V�nusz mozg�s�t. (Azok, akik a May�k f�ld�n k�v�li kapcsolataiban hisznek, ezt tekintik bizony�t�knak). De, hogy val�j�ban mire haszn�lt�k a May�k ezt a galambd�cszer� �p�letet, nem ismerj�k, csak felt�telez�sek vannak.

A III. sz�zadb�l maradtak fenn Maya csillag�szati feljegyz�sek. Innen tudjuk, hogy a h�szas sz�mrendszert alkalmazt�k, �s ismert�k a "0" sz�m fogalm�t, amit v�r�s szemmel jel�ltek. T�l�k teljesen f�ggetlen�l, csak 300 �vvel k�s�bb fedezt�k fel Indi�ban a "0" sz�m fogalm�t…

A May�k valamennyi v�rosukat ugyanazon alaprajz szerint �p�tett�k. A v�ros a Kozmoszt jelk�pezhette. F� tengelye Keletr�l (a sz�let�s ir�ny�b�l), Nyugat fel� haladt, ahol a Nap lenyugszik, �s az �let v�get �r. A k�zponti t�r, a T�lvil�g tav�t jelk�pezte. Onnan figyelt�k, �s ir�ny�tott�k az �s�k, hit�k szerint, a F�ldi esem�nyeket. Az �p�letek belsej�ben v�r�s fest�k nyomai l�that�k, amit a templomok kifest�sre haszn�ltak. A k�rben �ll� templomokban a papok ember�ldozatokat mutattak be, �s a s�t�t bels� kamr�kb�l vizsg�lhatt�k a csillagokat. Az egyik, bonyolult rajzolat� k�eml�km�r�l tudjuk, hogy 378. janu�r 16.-�n, hadvez�r �rkezett Nyugatr�l.

Az akkori uralkod�, ezen a napon halt meg. A "j�vev�nyt" 380.-ban tett�k meg kir�lly�. �t 445.-ben k�vette a k�vetkez�, de m�r utols� uralkod�ja a v�rosnak. A kir�lyok, egy k�balt�kat, �s k�kalap�csokat haszn�l� n�p felett uralkodtak. Ezekkel az egyszer� szersz�mokkal alkott�k meg finom faragv�nyaikat, �s a hatalmas m�ret� templomokat.

A legnagyobb Maya v�rosnak 40.000 lakosa lehetett, romjait csak egy �vsz�zada fedezt�k fel, t�bb mint 1.000 �ven �t, rejtve maradtak a dzsungelben. Egy�rtelm� jelek utalnak arra, hogy nem csak vad�sztak, hanem az �serdei irt�sokon kukoric�t, �s babot termesztettek.

Val�sz�n�leg az erd�irt�s, �s a f�ld t�lm�vel�se vezethetett a Maya v�rosok hanyatl�s�hoz. Az uralkod�k egyre t�bbet k�vetelhettek alattval�ikt�l. Ezekt�l a k�vetel�sekt�l, (amik k�z�tt lehettek ember�ldozatok is), val�sz�n�leg fell�zadhattak. A felkel�s r�szletei nem ismeretesek, de bizonyos, hogy �h�ns�g lehetett, �s az iv�v�z elfert�z�d�tt, mert sz�mtalan holttestet dobtak, az Istenek kiengesztel�s�re a foly�kba, �s tavakba. A v�roslak�k pedig val�sz�n�leg ez�rt menek�lhettek el…

A v�rosok elhagy�s�val, �s a hadvez�rek el�ld�z�s�vel nem �rt v�get a May�k t�rt�nete. J�llehet, kider�lt, hogy a hadvez�rek ember�ldoztai hi�baval�k voltak, az emberek hinni akartak valamiben. Nyugatr�l idegen papok �rkeztek, akik �j v�rost �p�tettek, �s uralmuk m�g kegyetlenebbnek bizonyult, mint a kor�bbi h�d�t�k�. Jelk�p�k a k�gy� volt, de nem a kor�bbi, mindent l�t�, hanem egy �d�z, d�h�s Istens�g, ami jelen volt minden templomban.

Az �j papok ism�t bevezett�k az ember�ldozatokat. Mivel folyton h�bor�skodtak, hadifoglyaikat �ldozt�k fel az Isteneiknek. Templomaik hatalmasak voltak, de m�r nem EGY uralkod�t, hanem egy eg�sz papi kasztot jelk�peztek. Senki sem tudja, hogy mennyi ideig uralkodtak az itt �l�k felett.

A May�kat templomaik �p�t�s�re k�nyszer�ttett�k, vagy arra, hogy katonak�nt hadifoglyokat szerezzenek a k�vetkez� ember�ldozatok bemutat�s�hoz. A harcosok templom�ban �llt a legf�bb �ldozati olt�r, amit szint�n a Napnak szenteltek, de ezen m�r �l� emberek sz�v�t �ldozt�k fel.

Sz�mos rajz �r�k�ti meg ezt a szertart�st. Az �ldozatot a k�re szor�tott�k, hogy az Istens�g k�ny�rtelen arc�t l�ssa utolj�ra, �s a pap t�bbnyire obszidi�nb�l k�sz�lt k�s�vel felhas�totta a mellkast, �s a m�g dobog� sz�vet emelte a magasba. T�bb ezer embert �ldoztak fel. Csup�n a talapzat farag�sai, 20.000 fejet �br�zolnak…

Egyszer azonban ennek is v�ge lett. Lehet, hogy az �jabb felkel�s t�rt�net�t sohasem tudjuk meg. A May�k megel�gelt�k az idegenek uralm�t, a harcokat, a v�ront�st, �s �j lak�helyet kerestek maguknak az �serd�ben.

Teh�t a May�k nem hagyt�k el f�lsziget�ket, b�k�s gazd�lkod�kk� v�ltak az erd�ben. Az �tsz�z �vvel k�s�bb �rkez�, eur�pai felfedez�k, m�r csup�n gazd�lkod�k elsz�rt csoportjak�nt tal�lkoztak vel�k.

Mexik� �s Guatemala hat�r�n �lnek azok az indi�nok, akik a May�k k�zvetlen lesz�rmazottai, akik ma is ismerik az �si nyelvet. Ez a n�h�ny sz�z ember viszi tov�bb �seik kult�r�j�t. K�r�l�tt�k m�r modern m�dszerekkel termelnek, de �k ma is, kis telep�l�seken �lnek az erd�ben, mintha az egykori hatalmas v�rosokhoz nem lenne k�z�k.

Viz�k er�sen meszes, ihatatlan, ez�rt tiszta vizet, a f�kat k�r�lfon� li�nokb�l nyernek. A f�ktelen erd�irt�s azonban lassan megfosztja a t�rzset f� �letter�t�l, az �rintetlen �serd�t�l.

N�p�k hagyom�nyai szerint, id�r�l, id�re, kisebb ter�leteket �getnek fel bel�le maguknak. E term�f�ldeket 2-3 �vig haszn�lj�k, azt�n �vekig pihentetik, �s ism�t megm�velik. M�dszer�k m�r 1.000 �ve m�k�d�k�pes, an�lk�l, hogy k�ros�tan� a k�rnyezet�ket. Ma azonban nincs id� a f�ld kipihentet�s�re...