Az ink�k f�ldj�n

Magyar L�szl�nak, a XIX. sz�zad legnagyobb magyar Afrika-kutat�j�nak
tudom�nyos munk�ss�ga – kor�t messze megel�zve –
az afrikai t�rt�nelem, t�rsadalmi int�zm�nyek �s kult�r�k
olyan �j �sszef�gg�seit t�rta fel, amelyek ir�nyt jel�lhettek volna ki a korabeli Afrikakutat�soknak, ha m�ve nem magyar nyelven jelenik meg.

A t�rv�nytelen Horv�th L�szl� sz�let�si bejegyz�se (13. sz�m�)

Kegyelemkeny�ren
Mik�zben mindenki a kisfi� �let�t f�ltette, az anya, a makkeg�szs�gesnek l�tsz� parasztl�ny halt meg r�viddel a sz�l�s ut�n. Val�sz�n�leg gyermek�gyi l�z vitte el. Az �rv�n maradt kisfi�t anyai nagyanyja vette gondjaiba, de erej�b�l csak annyira tellett, hogy megossza unok�j�val az adakoz�sokb�l gy�jt�tt falatokat.
A legnagyobb sz�ks�g idej�n, mikor az id�s asszony haldoklott, megjelent az apa. Nem valami v�ndorleg�ny vagy csavarg� volt, mint sokan v�lt�k, hanem igazi �riember, a Festetics gr�fok tiszttart�ja, az Eur�pa-h�r� keszthelyi f�iskola tan�ra, Magyar Imre.
A gazdatiszt a gyermeket Dunaf�ldv�rott �l� �zvegy �desanyj�n�l helyezte el, � maga pedig a t�voli Hont megy�be utazott, hogy a nagym�nyoki birtokot ir�ny�tsa. A kis Horv�th L�szl� nyiladoz� �rtelm�t ism�t egy id�s asszony alak�totta. Nem csoda, hogy a gyermekb�l mindenkit�l elz�rk�z�, f�l�nk fi� lett. Mag�ny�t testi hib�ja, kancsals�ga is n�velte.
A fi� legsz�vesebben a f�ldv�ri V�rdombon t�lt�tte napjait. A „t�r�k torony” t�v�ben �br�ndozott egy t�voli vil�gr�l – minthogy a k�zeli nem fogadta be. Apja csal�dja, melyben egyre sz�lettek a t�rv�nyes f�ltestv�rek, idegenk�nt kezelte Horv�th L�szl�t m�g akkor is, amikor m�r gimnazista volt a nagy h�r� kalocsai int�zetben. Csal�di helyzet�t mindenn�l besz�desebben jellemzi az iskola anyak�nyve, melyben az apa „tutor”-k�nt, vagyis gy�mk�nt szerepel.

Szombathely r�gi l�tk�pe

Horv�th L�szl�nak �desapja tal�n akkor adta az egyetlen aj�nd�kot, amikor a „zabigyereket” nev�re �ratta. A csal�d azonban tov�bbra sem fogadta be. A mell�z�tt fi�nak egy diploma megszerez�s�re j� lehet�s�get k�n�lt az akkor l�tes�tett fiumei Tenger�sz Akad�mia. 1842-t�l h�rom �ven �t j�rta a vil�gtengereket, majd 1845-ben v�ratlanul katonai karrier lehet�s�ge bontakozott ki el�tte. A La Plata k�zt�rsas�g n�ven emlegetett Argent�na �llameln�ke j�l k�pzett tenger�sztiszteket keresett Uruguayjal kirobbant h�bor�j�hoz. Magyar L�szl� egy Braz�li�ban �l� honfit�rsa t�mogat�s�val elnyerte a flottahadnagyi rangot �s az argentin �llampolg�rs�got. „�des Aty�m! – �rta e siker�r�l Magyar L�szl�. – Soha nem �reztem nagyobb �r�met, mint a mid�n el�sz�r l�t�m ragyogni v�llaimon a d�szes arany v�ly rojtokat, de nem csoda, hiszen m�r gyermekkori �lmaimat l�t�m beteljesedni.”
A dics�s�g �r�t csaknem �let�vel fizette meg. Az argentin flotta az egyes�lt uruguayi-angol-francia haj�had fogs�g�ba esett, s Magyar L�szl�t is hal�lra �t�lt�k. Gy�trelmes napokat t�lt�tt el a siralomh�zban, m�g v�gre egy francia haj�parancsnok vallom�s�b�l bebizonyosodott �rtatlans�ga. A h�bor� v�g�ig Maldonado k�lv�ros�ba intern�lt�k. E szeg�nynegyedben p�nz, munka �s rem�ny n�lk�l napi meg�lhet�si gondokkal k�zd�tt.

A dunaf�ldv�ri „t�r�k torony”	Hadihaj� a XIX. sz�zadb�l

A tud�s t�rsas�g k�z�mb�s maradt
A zs�kutc�b�l k�n�lkozott egy ki�t: eljutni az ink�k hajdani birodalm�ban, �s annak tudom�nyos felt�r�s�val h�rt �s elismer�st szerezni haz�j�nak �s �nmag�nak. Ismerte a bennsz�l�tt nyelveket, r�ad�sul a spanyolt, a portug�lt �s az angolt is, s a tenger�sztisztnek a t�rk�p�szeti, helymeghat�roz�si m�veletek sem okoztak gondot.
Egyetlen dolog hi�nyzott egy sikeres exped�ci�hoz: a p�nz. Ennek elnyer�s�t a Magyar Tud�s T�rsas�gt�l rem�lte.
Magyar L�szl� egy esztendeig dolgozott a kutat��t terv�nek r�szletes le�r�s�n, s 1846. j�nius 2-�n post�ra adta a Magyar Tud�s T�rsas�g c�m�re. Tervezet�hez egy levelet is mell�kelt Sz�chenyi Istv�n „F� M�lt�s�g� a Nagyon tisztelt Gr�f �r” r�sz�re. A lev�lben megeml�kezett Sz�chenyinek a tudom�ny �s a haza felvir�goztat�s��rt tett nagybecs� szolg�latair�l, majd,
ismertetve tenger�szp�ly�j�nak f�bb �llom�sait, k�t k�r�st terjesztett a gr�f el�. Az els� az volt, hogy beadv�ny�t „a szokott formalit�ssal” maga terjessze az Akad�mia test�lete el�. E kifejez�s m�g�tt – kimondatlanul – terv�nek p�rtfog�s�t k�rte. Abban b�zott, hogy aki az el�terjeszt�st v�llalja, aj�nl� v�lem�nnyel szokta a tervet d�nt�sre bocs�tani.
M�sik k�r�s�t is k�zvetett m�don fogalmazta meg: „A p�nzbeli subsidium a melyet a F�m�lt�s�g� Magyar Tud�s T�rsas�gtul v�llalatom kivitel�re k�rek, az utaz�sra ugyan ezen tartom�nyokon kereszt�l el�g; de (a mi szinte k�v�natos volna) a term�szeti ritkas�gok p�ld�nyai megszerz�s�re �s azoknak �ltal sz�ll�t�s�ra gy�ren jut.” Udvarias �s tart�zkod� k�relem volt ez, Sz�chenyi azonban Magyar tervezet�t nem „a szokott formalit�ssal”, hanem minden szem�lyes �ll�sfoglal�st mell�zve k�ldte tov�bb Szent Mih�ly napj�n az Akad�mia titk�r�nak.
A hivatali szempontb�l szab�lyos �s korrekt k�s�r�lev�l az �gy ir�nti teljes k�z�mb�ss�get fejezte ki, a d�nt�shez semmi �tbaigaz�t�st nem ny�jtott a test�letnek.

„Tekintetes �r! Magyar L�szl�nak, ki ezel�tt, mint el�adja, a d�l-amerikai argentinai confoederation�l mint flotta-hadnagy szolg�lt, a magyar tud�s t�rsas�ghoz int�zett, s ide mell�kelt k�relm�t, melyben mag�nak a d�l-amerikai tartom�nyokban teend� tudom�nyos utaz�sra p�nzbeli segedelmet ny�jtani esedezik, Tekintetes �rnak mint az eml�tett t�rsas�g titoknok�nak t�rgyaltat�s v�gett ezennel �tt�v�n, megk�l�nb�ztetett tisztelettel maradok Tekintetes �r k�sz k�teles szolg�ja g. Sz�chenyi Istv�n Pest, sept. 29. 1846.” – sz�l a lev�l.

Az Akad�mia titk�ri tiszt�t ekkor m�g n�h�ny h�tig Scheidel Ferenc t�lt�tte be. A titk�ri hivatalhoz 1846. okt�ber 2-�n �rkezett meg Magyar L�szl� beadv�nya Sz�chenyi k�s�r�level�vel egy�tt. A folyamodv�nyt az egy h�nap m�lva, november 4-�n �ssze�l� kisgy�l�s t�rgyalta. Ennyi id� igen kev�s ahhoz, hogy a javaslat tudom�nyos �rt�k�t komolyan m�rlegelj�k, �s a javaslattev� szem�ly�r�l b�vebb adatokat szerezzenek be. Az akad�miai hivatalos iratanyagban semmi nyom�t sem lelj�k annak, hogy az �gy refer�l�s�ra szakembert jel�ltek volna ki. �gy, aj�nl�- vagy szakv�lem�ny hi�ny�ban l�tott hozz� az akad�miai test�let – melyben egy�bk�nt egyetlen geogr�fus sem volt – egy lek�sz�n� tisztvisel� �ltal el�terjesztett �gy, a D�l-Amerika tudom�nyos felt�r�s�ra tett javaslat t�rgyal�s�hoz. „Olvastatott Gr�f Sz�chenyi Istv�n � Excellenti�j�nak levele, melly mellett Magyar L�szl�nak, az argentinai confoederati�n�l volt flotta-hadnagynak folyamod�s�t t�rgyaltat�s v�gett �ltal k�ldi; tov�bb� olvastatott maga a k�rd�ses folyamod�s is, mellyben Magyar L�szl� a d�lamerikai tartom�nyokban tudom�nyos utaz�st tenni aj�nlkozik, b�ven el�adv�n azon ind�t�okokat, mellyek e v�llalkoz�sra b�rj�k, �gy szinte a’ teend� �tnak k�t rendbeli tervezet�t, ‘s e’ cz�lra az academi�t�l h�rom �v lefoly�sa alatt fizetend�, mintegy tizenk�t ezer peng� forintnyi segedelmet k�r. Hat�rozat: Az academiai p�nzt�r �llapota illy tetemes segedelmez�st teljess�ggel nem engedv�n, ez a’ folyamod�nak, haz�ja �s a’ tudom�ny ir�nt nyilv�n�tott buzgalm�nak m�lt�nyl�sa mellett v�laszk�pen meg�ratni rendeltetett.”
Az elutas�t�s szinte t�rv�nyszer� volt, r�ad�sul felmer�lhetett a gyan� Magyar L�szl� hazafi�i �rz�s�nek �szintes�g�vel kapcsolatban is, arra gondolva, hogy szorult helyzet�b�l az Akad�mia p�nz�vel pr�b�l kil�balni.