Tolt�k, maja, kicse �s azt�k istenek


Mezo-Amerik�ban a 7. sz�zadban megjelennek a tolt�kok. A Mexik�iak t�rt�nete rajzaik alapj�n c�m� ismeretlen szerz� �ltal a 16. sz�zadban �rott spanyol kr�nika nyelv� kr�nika szerint a tolt�kok f�istene Tonakatekuhtli �s feles�ge Tonakasziuatl. Volt nekik n�gy fi�k: a v�r�s Teszkatlipoka, a fekete Teszkatlipoka, Kecalkoatl �s Vicilopocstli. E n�gy fi�t a n�gy �gt�jjal - kelettel, �szakkal, nyugattal �s d�llel - azonos�tott�k. A m�toszok szerint Kecalkoatl �s Teszkatlipoka lehozta az �gb�l Tlaltekutli f�ldistenn�t, aki "minden �z�ben telis-tele volt fejekkel �s sz�jakkal, s �gy harapott vel�k, mint egy vad�llat �s miel�tt �k al�sz�lltak volna, m�r volt v�z, amelyet nem tudni ki teremtett" (A. Teve : Mexik� t�rt�nete). Az istenn�b�l f�ldet, haj�b�l f�kat, vir�gokat �s f�vet, szem�b�l kutakat, forr�sokat, barlangokat, sz�j�b�l foly�kat �s nagy barlangokat, orr�b�l v�lgyeket, v�ll�b�l hegyeket csin�ltak. A f�ld teremt�se ut�n 600 �vvel megteremtett�k a t�zet �s a Napnak a fel�t, azut�n Kecalkoatl �s Vicilopocstli isten rendelet�re emberp�rt teremtettek. A f�rfinak megparancsolt�k, hogy sz�ntson, az asszonynak, hogy fonjon �s sz�j�n. Ezut�n megteremtett�k a napokat �s beosztott�k �ket a h�napokba. Amikor l�tt�k az istenek, hogy a f�l Nap kev�s f�nyt ad a f�ldnek, Teszkatlipoka maga v�ltozott Napp� �s az els� vil�gkorszaknak ez volt a Napja. Majd �ri�sokat teremtettek az istenek, ezek nagyon magas �s nagyon er�s emberek voltak.

A maj�kn�l a klasszikus korszak panteonja igen n�pes �s bonyolult fel�p�t�s� volt. Eleinte helyi istens�gek alkott�k, akik a t�rzssz�vets�gek, �llamalakulatok n�veked�s�vel egys�ges geneal�giai rendszerr� rendez�dtek. A panteonban megk�l�nb�ztettek istencsoportokat: a term�kenys�g �s a v�z isten�t, vad�szisteneket, a t�z, a csillagok �s a bolyg�k isteneit, a hal�l �s a h�bor� isteneit �s m�sokat. A maja m�toszok szerint, ak�rcsak a naur�kn�l a vil�gmindens�g 13 �gb�l �s 9 alvil�gb�l �llt. Az indi�n forr�sok gyakran emlegetik az egek urainak, az Oslahun-Ti-Ku isteneknek a csoportj�t. Ezek az istenek a tizenh�rom napos h�tneknek voltak a p�rtfog�i (pontos nev�ket nem ismerj�k) �s harcban �lltak egy m�sik istencsoporttal, a f�ld alatti vil�g uraival, a Bolon-Ti-Kuval. E k�t csoportot gyakran egynek fogt�k fel. A maj�k hite szerint a vil�gmindens�g k�zep�n �ll a vil�gfa, amely az �gnek mind a 13 r�teg�n �thatol �s az �g sarkain�l, vagyis a n�gy vil�gt�jn�l n�gy m�sik fa �ll: v�r�s (kelet), feh�r (�szak), fekete (nyugat) �s s�rga (d�l). A n�gy vil�gt�jjal azonos�tott�k a Csakokat, vagyis az es�isteneket, a Pavahtunokat (sz�listenek) �s a Bakab isteneket, akik az eget tartott�k vagy hordozt�k. �k a vil�gf�n tany�ztak �s a vil�gt�jnak megfelel� sz�n szerint k�l�nb�ztek egym�st�l. A v�r�s csakok, pavathunok �s bakabok keleten, a feh�rek �szakon voltak. Egy-egy sz�n h�rmas csoportja �r�ny�totta az �veket. A maja panteonban jelent�s helyet foglalt el az ifj� kukoricaisten, aki kukoricacs�szer� fejd�szt visel�, fiatal f�rfinak �br�zoltak. Az �gi istenek k�z�tt a f�helyen Icamn�, a vil�g ura �llt, akit fogatlan sz�j�, r�ncos �regembernek k�pzeltek, hatalmas, sz�t�gaz� orra a t�z stiliz�lt jel�t id�zi. A klasszikus korban antropomorf �br�zol�sai is el�fordulnak. A t�bbi isten k�z�l eml�teni kell a v�lgyek isten�t, a vad�szistent, a szarvasok, a hal�l isten�t, a jagu�risteneket. Nagyon meghat�rozott ikonografikus megjelen�se volt a teherhord� istennek: arca �s teste fekete, szeme k�l�nleges, orra el�reugr�, als� ajka lefittyed� �s homlok�n a teherhord�shoz haszn�lt b�rsz�j. A n�istens�gek n�pes sereg�ben f�hely illette meg a "v�r�s istenn�t", akit ragadoz� �llat l�baival s fejd�sze hely�n k�gy�val �br�zoltak. Eml�t�st �rdemel Is-csel, a holdistenn� is, a sz�v�s, a gy�gy�t�tudom�ny �s a gyermeksz�l�s p�rtfog�ja. Egyes istenek �llat vagy mad�r alak�ak voltak. Az olm�k hagyom�nyban gy�kerez� jagu�ristenek k�l�n�sen �sszetett jelens�get alkottak, szoros kapcsolatban �lltak a vad�szattal, az alvil�ggal, a hal�llal ls a hadi kultuszokkal. A fekete �s a v�r�s jagu�r az es�istenhez �s a vil�gt�jakhoz kapcsol�dott. A klasszikus korban a jagu�r ezek�v�l feltehet�en t�bb v�ros�llam dinaszti�j�nak nemzets�gi istene lehetett. A maja panteonban az egyik legsokr�t�bb mitol�giai alak Kukulkan volt. A k�sei maj�k Kukulkant (mint Kecalkoatlt) sz�listenk�nt �s a V�nusz bolyg� istenek�nt tisztelt�k. A f�isteneken k�v�l l�tezett egy sereg helyi, valamint nemzets�gi isten. K�z�j�k tartoztak az isteni rangra emelt �s�k �s a h�s�k is. A klasszikus kor v�g�n Mezo-Amerika n�pein�l olyan mitol�giai komplexum form�l�dott ki, amelynek alapja az a k�pzetrendszer, hogy az istenek csak rendszeresen kapott emberv�rrel tudj�k fenntartani �let�ket. Fokozott jelent�s�get nyert a napisten "etet�se", en�lk�l nem tudta megtenni mindennapos �tj�t az �gbolton.

A hegyi maj�k (kicse, kakcsikel, kekcsi) panteonj�t kev�sb� kutatt�k, mivel mitol�gi�juk vonatkoz�s�ban csak k�t f� forr�s maradt fenn: a Popol Vuh c�m� kicse eposz �s Bartolome de Las Casas m�vei. A m�tosz f� v�ltozata szerint a vil�g teremt�s�ben t�bb istenh�zasp�r m�k�dik k�zre: a "teremt� anya" �s "teremt� apa"; a "sz�l�anya, nagy anya" �s a "fiak nemz�je, nagy atya"; "a hatalams h�d�t� (anya)" �s a "z�ld tollakkal bor�tott k�gy� (Tollask�gy�)". A m�tosz m�sik v�ltozat�ban a vil�got Tepeu istenn� �s k�t isten, Kukumac �s Hurak�n teremtte. L�trehozt�k a f�ldet, a hegyeket �s v�lgyeket, a n�v�nyeket �s �llatokat, megpr�b�ltak embert is form�lni agyagb�l, de alkot�suk sz�tfolyt, mozogni nem tudott �s a bossz�s istenek megsemmis�tett�k. Akkor f�b�l faragtak embereket, azok meg tisztelenetlenebbek �s engedetlenebbeknek bizonyultak. Az istenek �z�nv�zt t�masztottak �s az szinte minden embert elpuszt�tott. Akik meg tudtak menek�lni, kis majmokk� v�ltoztak. Az istenek a k�vetkez� alkalommal k�sz�tettek n�gy embert. Ezek viszont t�ls�gosan �rtelemesre �s j� felfog�k�pess�g�ekre siker�ltek, ami nem tetszett az isteneknek, ez�rt Hurak�n k�d�t lehelt a szem�kre - ett�l fogva sok minde titokzatoss� �s �rthetetlenn� v�lt sz�mukra a vil�gon. Mik�zben a n�gy kukoricaember aludt, az istenek n�gy asszonyt teremtettek �s nekik adt�k. Ez a n�gy emberp�r lett a kics�k �s m�s n�pek �ssz�l�je. Sz�mos kicse m�tosz besz�li el az ikeristenek, Hunahpu �s Sbalanke eredet�t, harc�t a holtak birodalm�nak tizenk�t ur�val �s isten�vel, a Sibalba istenekkel, akik k�zt Hun-Kame �s Vukub-Kame t�lt�tte be a vezet� szerepet.

Az azt�kok a 13. sz�zadban �rkeztek az orsz�g �szaki fel�b�l a Mexik�-v�lgybe, �tvett�k el�deik, a tolt�kok valamint a zapot�kok, maj�k, mist�kek �s tarszkok mitol�giai fogalmait. Az azt�k panteonba beker�lt a szomsz�dos �s a leig�zott n�pek sz�mos istene. A spanyol h�d�t�s megszak�totta a sok forr�sb�l fakad� �s sokarc� azt�k mitol�gia tov�bbi fejl�d�s�t. Az azt�k mitol�gia f� mot�vuma a k�t kezdet, k�t �selem (a vil�goss�g �s a s�t�ts�g, a Nap �s a v�z, az �let �s hal�l) �r�k harca, a vil�gmindens�g szakaszos vagy ciklikus fejl�d�se, az ember f�gg�se a term�szeti er�ket megtestes�t� istenek akarat�t�l. Ott volt m�g az a k�nyszer, hogy az isteneket sz�ntelen�l (egyeseket naponta) emberv�rrel kell t�pl�lni, ami n�lk�l elpusztuln�nak. Az istenek hal�la viszont vil�gkatasztr�f�t okozna. Ez a k�pzetrendszer v�ltotta ki a k�telez� ember�ldozat gyakorlat�t. Az azt�kok ritk�n emlegetnek valamif�le rokoni kapcsolatot az istenek k�z�tt. Ugyanakkor jellemz�, hogy az istenek szingul�risak �s plur�lisak. �gy p�ld�ul van az es�isten Tlalok �s sok-sok tlalok, akik a hegycs�csokon tany�znak. Van a feh�r Teszkatlipoka (azonos Kecalkoatllal) �s a v�r�s Teszkatlipoka (azonos Sipe-Totekkal). A m�toszok �gy besz�lik el, hogy a vil�gmindens�get Teszkatlipoka �s Kecalkoatl teremtette �s az n�gy fejl�d�si szakaszon ment �t. Az els� korban (" N�gy jagu�r ("N�gy ocelot") kora") Teszkatlipoka volt a f�isten Nap alakj�ban �s a kor azzal �rt v�get, hogy a jagu�rok elpuszt�tott�k a f�ldet akkor ben�pes�t� �ri�sok f�ldj�t. A m�sodik korban ("N�gy sz�l") Kecalkoatl lett a Nap. Ez a kor sz�lviharokkal �rt v�get �s az emberek majmokk� v�ltoztak. A haramdik Nap Tlalok kora ("N�gy es�") lett, ami a vil�got elpuszt�t� t�zv�sszel �rt v�get. A negyedik korban ("N�gy v�z") a vizek istenn�je, Csalcsivitlikue lett Napp�. Ennek a kornak �z�nv�z vetett v�get, amelynek sor�n az emberek hall� v�ltoztak. A jelenlegi, �t�dik korszak ("N�gy f�ldreng�s") napistene Tonatiu. Ennek rettenetes kataklizm�k okozz�k majd a v�g�t. A vil�gmindens�get 52 �venk�nt az elpusztul�s vesz�lye fenyegette, ez�rt minden ilyen 52 �ves ciklus fordul�j�t fokozott jelent�s�g� r�tusokkkal �lt�k meg. A m�toszok szerint a vil�gmindens�g kiterjed�s�ben a n�gy �gt�ja �s a centrumra oszthat�. A k�z�p f�l�tt a t�zisten, Siutekutli uralkodik. Kelet a b�s�g orsz�ga. Ennek ura Tlalok, a felh�k �s a csillagok istene, akinek apja Miskoatl. D�l ura Sipe-Totek vet�sisten �s Makvilsocsitl. Ezt a vid�ket azonban a gonosz hon�nak tartott�k. Nyugatnak pozit�vabb volt a jelent�se, mivel ez szolg�lt Kecalkoatl egyik alakv�ltozata, a V�nusz bolyg� otthon�nak. V�g�l �szakon a hal�l istene, Miktlantekutli uralkodott. Vertik�lisan 13 �gre oszlott a vil�g (minden �gnek saj�t istene volt) �s 9 alvil�gra. A spanyol h�d�t�s kor�ra az azt�k panteon t�bb csoportra k�l�n�thet� sok-sok istenb�l �llott. A leg�sibb eredet� els� csoportba tartoztak a term�szeti elemek �s a term�kenys�g istenei (Tlalok- Tlaszolteotl, Csikomekoatl - Koatlikue �s m�sok), a m�sodikba a h�rom f�isten, akik szerept j�tszottak a panteonban: Vicilopocstli, Teszkatlipoka �s Kecalkoatl. A k�vetkez� csoport a csillagok �s a bolyg�k isteneit egyes�ti: Tonatiut, Mectli holdistent, Miskoatlt, a V�nusz bolyg� isten�t, Tlauiszkalpantekutlit, �szak csillagisteneit, Szencon-Mimisko�t �s m�sokat. A negyedik csoportba tartoznak az alvil�g �s a hal�l istenei, Miktlantekutli �s feles�ge, Miktlansziuatl, Tlaltekutli �s m�sok. Meglehet�sen sz�p sz�mmal vannak istenei az ag�v� lev�b�l k�sz�lt oktli b�d�t� italnak: Majavel �s Patekatl a legfontosabbak. Az utols� csoportban vannak a teremt� istenek: Tloke Nauake, Ometekuhtli, Tonakatekuhtli �s feles�ge, Tonakasziuatl, akik form�lisan vezet� voltak a panteonnak. Az istenek t�bbs�g�t antropomorf l�nynek k�pzelt�k, csak egyiket-m�sikat �br�zolt�k ophiomorf (k�gy�szer�) �s teriomorf (f�ldszer�) von�sokkal. Az azt�k mitol�gi�b�l sz�lesk�r�en mer�tett a k�pz�m�v�szet �s az irodalom. A f�bb istenek tisztelet�re sz�mos templomot emeltek (ezekben fel�ll�tott�k az isten k�b�l vagy f�b�l faragott szobr�t) �s himnuszokat k�lt�ttek. A pr�zairodalmat, ide�rtve a kr�nik�kat is �thatotta a mitol�gia. Mitol�giai k�nt�sben fejl�d�tt a filoz�fia is. A spanyol h�d�t�st k�vet�en a mezo-amerikai indi�nok sz�mos mitol�giai szerepl�je a n�p k�pzele�tben �sszefolyt a katolikus szentek kultusz�val. Ilyen p�ld�ul a gonosz Krisztusr�l sz�l� monda (Mexik�, Chiapas �llam), amelynek magv�t a f�ldreng�sistenre vonatkoz� r�gi k�pzetek alkotj�k, vagy a Kecalkoatlr�l sz�l�, amelyben �t a gyermek Krisztusnak �br�zolj�k (Mexik�, Guerrero �llam). A n�pek szok�saiban, j�t�kaiban is fennmaradtak m�ig a mitol�giai von�sok.