1. Az amerikai kontinens nagy vall�si civiliz�ci�i
 

A vil�g legjelentõsebb, komoly t�rsadalmi, gazdas�gi �s mûvelts�gi alapokkal b�r� �kori vall�sai idõt�ll� k�pzõdm�nyeknek bizonyultak. Idõt�ll�nak vagy abban az �rtelemben, hogy rendszer�k - jelentõs t�rt�neti v�ltoz�sokon �tesve - ma is �l, vagy �gy, hogy e r�gi hitrendszerek elemei be�p�ltek k�sõbb keletkezett vall�sok vil�g�ba. �gy India �s K�na hite a r�gi 'birodalmi' vall�si vil�g �r�k�se, az �kori K�zel-Kelet, G�r�gorsz�g �s R�ma vall�sa viszont a zsid�-kereszt�ny-muszlim vil�gvall�sok fejlõd�s�nek folyamat�ban õrzõd�tt meg. Meglehetõsen kicsi teh�t azoknak a 'magaskult�r�knak' a sz�ma, amelyek nem csup�n maguk tûntek el nyomtalanult a t�rt�nelem viharaiban, hanem vall�si hagyom�nyaikb�l is csup�n eml�kek, t�red�kes adatok maradtak az ut�korra.

Ha teh�t elfogadjuk az 'elfeledett vall�sok' fogalm�t, elsõsorban az amerikai kontinens egykor vir�gz� birodalmainak hit�t kell �rten�nk ezen, amelyek j�szer�vel nyomtalanul tûntek el azokkal a n�pekkel �s �llamokkal egy�tt - k�l�nb�zõ t�rt�neti okok k�vetkezt�ben - amelyek l�trehozt�k õket. Nem az �jvil�g 't�rzsi vall�sainak' sokas�g�r�l van most persze sz�: a maja, a tolt�k-azt�k �s az inka kult�ra egykori vall�si vil�ga bonyolults�g, szervezetts�g, ritu�lis �s mitol�giai kidolgozotts�g tekintet�ben az �vil�g nagy folyamv�lgyi kult�r�ival, a mai 'vil�gvall�sokkal' vagy azok szellemi elõzm�nyeivel volt valaha egyenrang�. Az idõben legkor�bbi ezeknek a rendszereknek a sor�ban a maja vall�s, amely a mai Mexik� d�li r�sz�n, Guatemala, Honduras ter�let�n vir�gzott csaknem egy �vezreden �t, a Kr. u. 4. �s 14. sz�zad k�z�tt, vir�gkor�nak r�g�szeti, mitol�giai �s kultikus eml�kei pedig elsõsorban a Yukatan f�lszigetrõl ismertek. A maja vall�s a teol�giai absztrakci� magas szintj�re eljutott term�szetvall�s volt, erõs term�kenys�gi �s asztr�lis von�sokkal, alaposan kidolgozott mitol�gi�val �s r�tusvil�ggal. Itzamn�, a vil�got alkot� fõisten �llt a pantheon �l�n: õ a nap �s az �g, az �r�s �s a napt�rk�sz�t�s ura. A t�bbi nagy istenek �gi jelens�gek megszem�lyes�t�sei vagy veget�ci�s istenek, akik egy h�rom r�gi�b�l �ll� kozmoszban gyakorolj�k hatalmukat. Az embert az �letet szimboliz�l� kukoricacsõbõl alkotj�k meg az �giek �s õk gondoskodnak - esõ, j� term�s biztos�t�s�val, az embereknek a mesters�gekre �s a tudom�nyokra val� felk�sz�t�s�vel - fennmarad�s�r�l is.

Mindezek�rt a j�t�tem�nyek�rt a maja n�p buzg� �llat- �s n�v�ny�ldozatok bemutat�s�val h�dolt az �gieknek. Az istenek otthon�ul l�pcsõs piramisokat �p�tettek, amelyekben a teokratikusan szervezett �n�ll� v�ros�llamok n�pe a nagyhatalm� paps�g k�zvet�t�s�vel aj�nlotta fel �ldozatait. Az isteneknek h�doltak szent labdaj�tokok ûz�s�vel is, az �gitestek mozg�s�nak, megfigyel�s�nek pedig nagy jelentõs�get tulajdon�tottak. Hittek a l�lek hal�l ut�ni �let�ben, abban, hogy az arra �rdemesek az �gi, isteni vil�gba ker�lhetnek. Szent hagyom�nyukat a maj�k bonyolult, hieroglifikus �r�srendszerben �r�k�tett�k meg; ez az anyag a spanyol h�d�t�s idej�n z�m�ben megsemmis�lt, sz�mos megmaradt sz�veg pedig m�g ma is �rtelmezhetetlen. A szent, mitol�giai irodalom egyetlen fontos darabja maradt fenn: ez a 'Popoh Vuh', amely a maja n�pek m�tikus t�rt�net�nek foglalata. A maja kultusz �l�n bizonnyal tud�s papok �lltak, hiszen eg�sz vall�si vil�guk jelentõs matematikai, term�szetismereti, fõleg pedig csillag�szati tud�sr�l tesz bizonys�got. Alighanem ritu�lis meggondol�sok alapj�n ez a n�p alkotta meg az �kori vil�g leg�sszetettebb, igen pontos megfigyel�seken alapul� napt�ri rendszer�t, amelynek alapja term�szet- �s napim�datuk volt. H�romf�le idõsz�m�t�st is haszn�ltak: a Nap, a Hold �s a V�nusz mozg�sa szerint egyar�nt sz�molt�k az idõt, amelynek kezdõpontja a vil�g teremt�s�nek �ltaluk kalkul�lt ideje volt. A maja vall�s vil�g�t nem h�d�t� vagy misszion�l� erõszak puszt�totta el: maga a kult�ra eny�szett el a 14. sz�zad v�g�re, n�pe pedig 'megfeledkezve' õsei civiliz�ci�j�r�l, h�trahagyva templomait �s v�rosait, eltûnt az õserdõk kif�rk�szhetetlen rengeteg�ben

A maj�k b�k�s, j�mbor, 'tudom�nyos' hit�hez k�pest sokkal harciasabb az a vall�si kult�ra, amelyek K�z�p-Amerika m�sik nagy birodalmi kult�r�ja a tolt�k-azt�k hozott l�tre. Az ebbe a k�rbe tartoz�, eredetileg nom�d t�rzsek a Kr. u. 1. �vezred derek�t�l hull�mokban �rkeztek K�z�p-Mexik� ter�let�re, ahol vir�gz� v�rosokat, majd nagy birodalmakat teremtettek. A tolt�k, nahuatl, azt�k t�rzsek mitol�gi�j�nak fõistene Kvecalkoatl, a 'Tollask�gy�', egyszerre �gisten, a teremt�s ura, az elvont �gi erõk birtokosa �s kult�rh�rosz, a civiliz�ci� megteremtõje, n�p�nek vezetõje is. A hatalmas istenek sor�ba mellette �g �s csillagistenek, az esõ, a sz�l, az �gt�jak urai tartoznak, de ura van a tûznek, a kukoric�nak, a cs�r�z� vet�snek, a v�rosfalaknak vagy a muzsik�nak is. Az azt�k vall�s egyik k�zponti alakja Tlalok esõisten: õ a f�ld term�kenys�g�nek patr�nusa, de egyben az alvil�g ura is. A leggazdagabb kultusz azonban az azt�k vil�gban Huicilopocstli alakj�t veszi k�r�l. Õ az azt�k t�rzsek õsi v�distene, de egyben nap-, term�kenys�g �s hadisten is, akinek feladatai k�z� tartozik a rendezett, szf�rikusan fel�p�tett vil�g mûk�d�s�nek biztos�t�sa. Ezt a c�lt csak �lland�, szakadatlan �ldozatok bemutat�sa r�v�n lehet elõseg�teni: a papi vezet�s alatt �ll� azt�k t�rsadalom fõ c�lja �ppen ez, az �ldozat folytonoss�g�nak biztos�t�sa. Az isteneknek l�pcsõs piramis-templomokban h�dolnak, amit pedig felaj�nlanak az isteneknek, az - term�ny �s �llat�ldozatok mellett - maga az elven ember. A templomter�let minden egyes v�ros vagy kultikus k�zpont eset�ben t�bb funkci�t is ell�t: az olt�rok �s az istenszobrok f�lk�i mellett a papok h�zait, az iskol�t, a szent labdaj�t�kok p�ly�it is egyetlen �p�letegy�ttes r�szek�nt tal�ljuk meg. A vil�g nagy vall�si kult�r�i sor�ban egyed�l az azt�kra jellemzõ a t�meges ember�ldozat: hadifoglyok t�zezreit �ldozz�k �vente az istenek 't�pl�l�s�ra' �s 'engesztel�s�re' s maguknak az azt�k v�ros�llamoknak az �lland� h�bor�i sem m�s, mint a sz�ks�ges 'emberanyag' biztas�t�sa miatt folynak. Az eleven ember fel�ldoz�s�nak leggyakoribb form�ja a sz�v kit�p�se �s a lenyugv� nap f�ny�ben val� felmutat�sa: a spanyol h�d�t�k �rkez�sekor m�g Tenochtitl�n szent�lyeiben naponta sz�z�val, ezr�vel mutattak be ilyen �ldozatot, de az isteneknek sz�ntak megny�z�sa, el�get�se, v�zbefolyt�sa sem sz�m�tott kiv�telesnek. A n�pi hitvil�g a hivatalos vall�soss�gn�l sokkal szel�debb: a szok�sok, a hagyom�nyok alapj�n d�ntõen a kukorica tisztelet�re alapoz� term�szet- �s term�kenys�gkultusz alkotja a l�nyeg�t.

Nem csup�n az istenek vil�ga alkot j�l tagolt �s igen v�rszomjas t�rsadalmat, hanem maga a vil�g is igen �sszetett, bonyolult �p�tm�ny az azt�k n�zet szerint. A sz�mtalan �gi �s alvil�gi szf�ra k�z�l a holtak birodalm�nak h�rom 'vil�ga' a legfontosabb. A legteljesebb �gi boldogs�g az isteneknek fel�ldozottakra �s a harcban elesett harcosokra v�r; m�s helyen vannak az 'isteni' k�zels�g�t jelzõ balesetekben, term�szeti csap�sokban �s betegs�gekben elh�nytak, ism�t m�shol pedig a t�bbi ember. Igen szigor� erk�lcsi elvek jellemzik az azt�k vall�st: az aszk�zis, az �nsanyargat�s mindennapos, a v�tkek sz�ma tem�rdek, a bûn�k s�lyoss�ga �s a kiszabhat� b�ntet�s pedig annak a m�rt�k�ben n�vekszik, min�l elõkelõbb - papi, nemesi rendû - valaki. A maj�kkal ellent�tben - b�r vall�si kalend�rium itt is van - az azt�kok hit�ben a mitol�giai irodalomnak vagy a tudom�nyos vizsg�l�d�snak alig van szerepe. A mindennapi hit�let a ritus k�r� szervezõdik, az a mitol�giai �s irodalmi hagyom�ny pedig, amely t�l�lte a spanyol h�d�t�s idej�t, alig sz�mottevõ. N�h�ny jellegzetes vall�si szok�sr�l az�rt tudunk: ismertek egyfajta 'v�zkereszts�get', megtisztul�si szertart�st �s a bûn�k nyilv�nos megvall�s�t, �nnepeik k�zponti esem�nyei pedig - a gyakran v�rre menõ, hal�llal, fel�ldoz�ssal v�gzõdõ - szakr�lis labdaj�t�kok voltak, amelyekhez az �gitestek mozg�s�val �sszekapcsol�d� hiedelmek k�tõdtek. Az azt�k vall�si vil�g �sszeoml�s�t Cortes h�d�t�sa id�zte elõ: r�vid n�h�ny �v alatt �sszeomlott a birodalom, a kult�ra �s a hitrendszer pedig spanyol szerencselovagok �s misszion�riusok 'hathat�s' k�zremûk�d�s�vel ugyancsak igen r�vid idõ leforg�sa alatt megsemmis�lt.

Nem jutott szerencs�sebb sorsra D�l-Amerika nagy birodalma �s vall�si vil�ga, az inka kult�ra sem. Ezt a vid�ket - Peru �szaki r�sz�tõl Chile hat�r�ig, a tengerparton �s az Andok hegyei k�z�tt - kecsua indi�n n�pek lakt�k, amelyek Kr. u. 1200 k�r�l a Titicaca t� k�rny�k�n fejlett civiliz�ci�t teremtettek. B�r a m�tikus hagyom�ny egy kor�bbi vall�si vil�g eml�k�t is õrzi, maga az inka birodalom �s vall�sa akkor sz�letett meg, amikor a f�lig legend�s kir�ly �s f�listen, Manco Capac megteremtette a naptisztelet szellem�ben szervezett orsz�g�t. Az inka vall�si vil�g alapeszm�je a napisten, Inti tisztelete, akit a birodalom t�voli vid�kein m�s-m�s alakban �s n�ven is im�dnak. Mag�nak a birodalomnak a teokratikus gondolat volt a szervezõelve: az 'inka', mint istenkir�ly a Nap f�ldi m�sak�nt vagy gyermekek�nt uralkodik n�p�n, az istenek teremtõ �s korm�nyz� vil�g�ban pedig hasonl� szigor� hierarchia �rv�nyes�l. Van az inka birodalom vall�si �let�ben egy titokzatos, elvont, teremtõ isten is: Virachocha az, az '�gi Atya', akit a viharos tenger hull�maival azonos�tanak. A k�sõi mitol�giai spekul�ci� szerint az õ fia Inti napisten; m�g neki gyakorlatilag csak mitol�gi�ja van, kultusza pedig nincsen, addig a napim�dat az eg�sz birodalom vall�si �let�nek alapja. Virachocha teremtõ �r: a vil�got kezdetben �ri�sokkal n�pes�tette be, majd azokat elpuszt�tva megalkotta az embert, az eget �s a sziv�rv�nyt, mint a vil�g legfontosabb 'szereplõit'.

A tenger- �s �gistenek �llnak teh�t a pantheon �l�n, a f�ld por�b�l teremtett ember rendeltet�se pedig puszt�n annyi, hogy engedelmeskedjen az uralkod�nak, mint f�ldi istennek, szertart�saiban pedig szolg�ljon az �gi isteneknek. Igen jellegzetes, hogy az Andok term�ketlen vid�k�n �lõ kecsua n�p vall�si vil�g�ban a term�kenys�g- �s veget�ci�-kultuszok jelentõs�ge csek�ly: sokkal fontosabb azoknak az asztr�lis �s term�szeti erõknek a kultusza, amelyek - 'kozmikus �rtelemben' - megszabj�k az emberi �let lehetõs�geit egy kietlen �s zord vil�gban. A vil�g 'huac�k', szellemi l�nyek sokas�g�nak az otthona: f�k, forr�sok, k�vek v�lnak isteni erõk hordoz�j�v� ebben a vall�si szeml�letben. V�dõszelleme van az egyes t�rzseknek, nemzets�geknek, sõt az uralkod�k mumifik�lt tetem�nek is, az �g �s a f�ld, a vill�ml�s, a mennyd�rg�s �s a f�ldreng�s pedig mindent �that �s �letre, term�kenys�gre serkenti a vil�got. Az inka felfog�sban k�tf�le t�lvil�g van: az egyik a napisten vil�ga, amely meleg �s f�nyes, a m�sik viszont a hideg, a fagy, a s�t�ts�g birodalma. A t�lvil�gi �let a f�ldi �let folytat�sa: azt a 'rendet' õrzi, amely a f�ldi vil�gban is �rv�nyes�lt.

Az inka vil�g vall�si �nnepei a term�szet, a veget�ci� fordul�ihoz kapcsol�dnak. Az isteneknek bemutatott �ldozat �tel �s ital; igen ritka az �llat�ldozat, az ember�ldozat szok�sa pedig alig bizony�that�. Az istenek, elsõsorban a napisten tisztelet�re az inka vil�gban szent�lyeket emeltek, amelyek k�z�l a szent tûz oltalmaz�s�ra szolg�l� templomok a legfontosabbak. A templomok z�me f�ld alatt van vagy terraszos �p�tm�nyek tetej�n: minden szakr�lis �p�tm�ny l�tes�t�s�nek l�that� alapelve a napra val� t�jol�s, a nap f�ny�nek alkalmas befogad�sa vagy kiz�r�sa. Az inka vall�s vil�ga egy tekintetben mindenk�ppen k�l�nleges: mivel e birodalom kult�r�ja nem alkotott az emberi k�zlendõ pontos lejegyz�s�re alkalmas �r�st, hanem csup�n egy egyszerû mem�riap�tl� jelrendszert (kipu-�r�s), ez a vil�g egyed�li, kiz�r�lag or�lisan l�tezõ vall�si nagykult�r�ja. Pusztul�sa is d�bbenetes gyorsas�ggal k�vetkezett be: a spanyol h�d�t�k n�h�ny �v leforg�sa alatt megsemmis�tett�k a birodalmat, a misszion�riusok �vtizedek alatt a hitvil�g hagyom�ny�t; az inka vall�s tartalm�r�l folkl�r-anyag �s misszion�riusi besz�mol�k, valamint a t�rgyi eml�kek alapj�n van n�mi tudom�sunk.
 

2. A s�m�nizmus vall�si kult�r�i
 

A 't�rt�nelem n�lk�li n�pek' vall�si vil�g�ban tal�n a legkidolgozottabb, legegys�gesebb vall�si modellt a s�m�nizmus form�i jelentik. Az Eur�pa keleti, �zsia �szaki �s k�z�psõ r�gi�j�ban �s �szak-Amerik�ban �lõ, z�m�ben vad�sz vagy nom�d �llattart� n�pek k�z�s hitvil�g�r�l van ebben az esetben sz�, amely a vil�gvall�sok �s a magaskult�r�k perif�ri�j�n sok �vezreden kereszt�l megõrizte �n�ll�s�g�t. A s�m�nizmus, mint alapvetõen egys�ges vall�si kult�ra eltûn�se - szemben a k�z�p- �s d�l-amerikai vall�si rendszerek gyors megsemmis�l�s�vel - �vezredes folyamatnak bizonyult; kiv�lt� oka lehetett az �letm�d megv�ltoz�sa, a civiliz�ci�s fejlõd�s, de egy-egy n�p eltûn�se, idegen h�d�t�k uralma al� ker�l�se vagy a vil�gvall�sok - elsõsorban a kereszt�nys�g, a buddhizmus �s az iszl�m - misszion�l� hat�sa is. A s�m�nhit egyes elemei viszont vall�sv�lt�sok ut�n is fennmaradtak: a n�pi hiedelemvil�gban �ltek tov�bb, de - mint mondjuk a tibeti �s a mongol buddhizmus eset�ben - mag�ba a 'gyõztes' hitrendszer tan�t�s�ba �s ritusrendj�be is beilleszkedhettek. Egykor a finn-ugor n�pek, �gy a kereszt�nys�g felv�tele elõtti magyars�g õsvall�sa is s�m�nhit volt, amelynek eml�k�t a folkl�r vil�ga õrzi. Eredeti, tiszta form�j�t tekintve mindenesetre a s�m�nhit a 20. sz�zadra gyakorlatilag eltûnt; egyed�l a szib�riai kis n�pek k�r�ben - urali, alt�ji n�pcsoportok, burj�tok, szamoj�dek - tal�ljuk m�g meg ennek a vall�si form�nak n�h�ny milli� k�vetõj�t.

A s�m�nizmus gy�kere az õsi animizmus �s m�gia elemeinek �sszekapcsol�sa, az emberi �s a szellemi vil�g k�z�tti kapcsolattart�s biztos�t�sa, arra term�szetfeletti m�don kijel�lt m�diumok, s�m�nok k�zremûk�d�s�vel �s a totemizmus, k�l�n�sen az �llatkultusz hiedelmeinek felhaszn�l�s�val. A vall�s l�nyege teh�t ebben az esetben a szelleml�nyek �s az emberi k�z�ss�g k�z�tti kapcsolattart�s ritu�lis technik�j�nak kimunk�l�sa �s mûk�dtet�se; a vall�si tev�kenys�g k�zponti alakja ennek a saj�tos 'mesters�gnek' a tud�ja, a s�m�n. A s�m�n teh�t - a r�gi magyar vall�si vil�gban a t�ltos - emberfeletti tudom�nnyal rendelkezõ szem�ly, akinek az �gi �s alvil�gi erõkkel val� kapcsolatteremt�s a feladata. Ennyiben alakj�t a valamennyi term�szeti n�p vil�g�b�l ismerõs var�zsl� megfelelõj�nek is tekinthetj�k: egyedi, megk�l�nb�ztetõ jegye legink�bb az, hogy nem �nsz�nt�b�l, hanem mag�nak a szellemi vil�g kiv�laszt�s�nak a k�nyszere alatt v�gzi feladat�t, tev�kenys�g�nek eszk�zei �s az alakj�t k�r�lvevõ mitol�giai hagyom�ny pedig az egys�gess�g �s a nagyfok� szervezetts�g jegyeit mutatja. �gy csak rendk�v�li ember lehet alkalmas arra, hogy s�m�n lehessen: erre a szerepre sz�letni kell. A leendõ s�m�n m�r kisgyermekk�nt el�t a t�bbiektõl: patol�gi�s t�neteket, r�v�l�si hajlamot mutat, 'k�l�n�s gyermek'. L�tom�sok gy�trik, term�szetfeletti l�nyekkel tal�lkozik, sõt azok alkalmank�nt magukkal is ragadj�k. Gyakori az is, hogy a leendõ s�m�n testi adotts�gk�nt is mag�n viseli a szents�g jegyeit: t�bb foga vagy �ppen 'farkasfoga' ('t�ltosfoga' van, farokcsonkja, kez�n hat vagy h�t ujja, esetleg - a hiedelem szerint - a szok�sosn�l t�bb bordacsontja. Erre a rendk�v�lis�gre eml�keztet a s�m�n felszerel�s�nek egyik fontos darabja, a hatujj� s�m�nkesztyû is, amelyet szinte minden szib�riai n�p hagyom�ny�ban megtal�lunk. A karizmatikus kiv�lasztotts�g �s alkalmass�g bizony�t�ka az is, hogy a s�m�n nem tanul�s �ltal, hanem �lm�ban jut tudom�ny�hoz, amikor a szellemek - �tmenetileg magukkal ragadj�k a t�lvil�gra.

A hiedelem szerint a szellemek a s�m�njel�ltet gyakran feldarabolj�k, hogy meggyõzõdjenek r�la: test�ben val�ban feles sz�m� csont van-e �s kipr�b�lj�k azt is, teste �s lelke val�ban k�pes-e elv�lni egym�st�l. Ettõl a pr�b�t�l fogva a s�m�n rendk�v�li k�pess�gek birtokosa: vihart t�maszt, f�ldbe rejtett kincset tal�l meg. Fõ tev�kenys�ge az 'istenekkel', az �llatõs�kkel, a holtak lelkeivel, az �rt� �s seg�tõ szellemekkel val� �rintkez�s. K�pess�gei k�z� tartozik az �tv�ltoz�s: bik�v�, t�ltosl�v� v�ltozik, rep�lni k�pes. A zene �s t�nc �ltal is stimul�lt szertart�sban a s�m�n lelke kil�p test�bõl: megm�ssza a vil�gf�t, amely az eget, a f�ldet �s az alvil�got �sszek�ti: erre utal fontos szertart�si kell�ke, a l�tra is. Gyakori feladata az orvosl�s, mint 'halottl�t�' pedig a szellemvil�g �zeneteit tolm�csolja az emberek, az emberek k�v�ns�g�t a szellemek fel�. R�v�let�ben a t�ltos, a s�m�n a n�p �llatõs�v� v�lik, lelke annak lelk�vel v�lik azonoss�: innen van az, hogy a szertart�s sor�n agancsot, �llatbõrt, maszkot visel �s birokra kel az �rt� erõkkel.

A s�m�nizmus jellegzetes von�sa istenfogalm�nak hat�rozatlans�ga, bizonytalans�ga. Pantheonj�ban vannak szem�lyes '�reg' istenek, �llatõs�k, megszem�lyes�tett term�szeti erõk, �gitestek, de megtal�ljuk ugyanitt a holtak lelkeit is. A szellemi l�nyek alakja igen v�ltozatos; a nevek �s a szereplõk t�rzsenk�nt, n�penk�nt v�ltoznak, �m a teljes hitvil�g keretei k�z�tt j�l meg is feleltethetõk egym�snak. A s�m�nhit k�l�n�sen fontos szerepet sz�n a gazdaszellemeknek: õk az egyes ember mellett vannak �s amolyan 'õrangyalk�nt' oltalmazz�k 'gazd�ikat'. A s�m�nizmus vall�si hagyom�nya k�z�s gy�kerû kozmol�giai vil�gszeml�letet is hordoz. N�zete szerint a vil�gegyetem h�rmas tagol�s�, h�rom szintû, korong alak� k�pzõdm�ny. K�z�ppontj�ban �ll a 'vil�gfa' vagy 'vil�gtengely', az 'arbor mundi' vagy 'axis mundi', amely elv�lasztja, de �ssze is k�ti a felsõ, a k�z�psõ �s az als� vil�got. A felsõ vil�g az �gitestek, a j� szellemek birodalma, a fõisten vagy fõistenek otthona. A s�m�nnak k�pesnek kell lennie arra, hogy megm�ssza a vil�gfa �gbe emelkedõ t�rzs�t ('az �gig �rõ f�t'), hiszen csak �gy tud �rintkezni az �giekkel. A k�z�psõ vil�gban �lnek az emberek, �llataikkal �s a k�z�j�k ereszkedõ vagy kapaszkod� - seg�tõ vagy �rt� - szellemekkel egy�tt. Az als� vil�g a gonosz szellemek �s a holtak lelkeinek birodalma: a s�m�nnak alkalmank�nt a vil�gfa gy�kerein ide is le kell ereszkednie, hogy v�gezni tudja a maga dolg�t.

A s�m�nizmus 'mitol�gi�ja' maga is saj�tos, szokatlan k�pzõdm�ny. N�h�ny teremt�selbesz�l�st �s kozmol�giai t�rt�netet lesz�m�tva ugyanis ezeknek az elbesz�l�seknek nem az istenek, hanem maga a s�m�n a fõszereplõje. A t�rt�netek egyik csoportj�t a s�m�nkiv�laszt�s �s a s�m�navat�s esem�nyeinek feldolgoz�sai adj�k, �rz�kletes k�pekkel �rva le az egyes 's�m�n-pr�b�kat', amikor a jel�ltet a szellemek �stben fõzik, kemenc�ben hev�tve �llõn kov�csolj�k vagy m�s, v�logatott m�dokon gy�trik. A mitol�giai anyag m�sik, nagyobb �s sz�nesebb r�sze a s�m�nok mûk�d�s�nek feldolgoz�sa. Ennek k�zponti t�m�ja a s�m�n �s gazdaszelleme �g- �s pokolj�r�sainak meg�r�k�t�se. A s�m�n �tjai sor�n szembetal�lja mag�t az istenekkel; birokra kel a ront� erõkkel vagy csellel, furfanggal �ri el c�lja, eszk�zli ki az emberek k�v�ns�gainak teljes�l�s�t, alkalmank�nt pedig p�rharcot folytat m�s, vele rivaliz�l� s�m�nokkal is. A nagy mitol�giai rendszerekben is feldolgozott t�m�k eg�sz sora bukkan fel �gy, annyi elt�r�ssel, hogy a fõhõs a s�m�n, akinek szerep�t a 'klasszikus' m�toszforma kult�rh�roszai�hoz lehet a legink�bb hasonl�tani.

A s�m�nszertart�s ritu�lis rendje apr�l�kosan kidolgozott. A szellemeknek �llat-, term�ny- vagy �tel�ldozatot mutatnak be, az esem�ny cs�cspontja azonban a 's�m�nt�nc' alkalma. Zene �s k�z�s �nekl�s k�zben a s�m�n transzba esik: lelke elt�vozik a test�bõl, hogy elinduljon a vil�gfa t�rzs�n az �g vagy az alvil�g fel�. Az esem�nyhez ima �s r�olvas� formul�k k�nt�l�sa is hozz�tartozik, m�skor meg a s�m�n ajk�n a szellemi vil�g l�nyei elegyednek p�rbesz�dbe az emberi k�z�ss�ggel. Nem ismeretlen az a m�d sem, amikor a s�m�n j�vend�l vagy visszat�rve az �giektõl erõt ad �t - k�zr�t�tellel, lehel�ssel, '�gi t�rgyak' seg�ts�g�vel - az embereknek. A s�m�n szerepe a szertart�si feladatok k�z�tti idõben is jelentõs: õ az a b�lcs tan�csad�, akihez kisebb-nagyobb dolgokban b�rki, a vez�r, a t�rzsfõ, de az egyszerû harcosok is fordulhatnak, ha az otthon, a h�ziolt�rn�l õrz�tt szellem-b�b�kt�l vagy a gazdaszellemektõl nem kapnak elegendõ �tbaigaz�t�st.
 

3. A totem-vall�sok alkonya
 

A totemisztikus vagy t�rzsi vall�sok klasszikusnak sz�m�t� vil�ga az amerikai pr�ri-�vezet valamint Afrika, D�l-Amerika �s �ce�nia egyenl�tõi, õserdõs, szavann�s �vezet�nek hitvil�gai r�v�n van ma m�r gyorsan fogyatkoz� ar�nyban jelen vil�gunk vall�si t�rk�p�n. Az ebbe a k�rbe tartoz� hitrendszerek k�vetõinek sz�ma - maguknak az egyes �n�ll� vall�si form�knak a nagy sz�ma mellett - nem �ri el a 100 milli�t sem. Igaz, hogy Afrik�ban mintegy 70 milli� ember tartozik ilyen vall�si kult�r�khoz, Ausztr�lia t�rzsi vall�sait viszont csak n�h�ny ezren, az �szak- �s d�l-amerikai kultuszokat pedig 2-3 milli�nyian k�vetik.

Ezeknek a vall�si form�ci�knak az alapmodellje szerint a vil�g feletti uralom egy vagy n�h�ny teremtõ isten kez�ben van, akiknek megengesztel�se a szertart�si �s �ldozati �let c�lja �s akiknek tetteirõl az or�lis hagyom�nyban õrz�tt m�toszok sz�molnak be. Az isteni l�nyek m�sik csoportj�t totem-õs�k - �llati felmenõk vagy m�r-m�r megisten�lt hõs�k alkotj�k, akiknek k�zbenj�r� seg�ts�g�tõl a j� term�s, a kedvezõ idõj�r�s, a betegs�gektõl val� megmenek�l�s �s a hadi siker is rem�lhetõ. A vil�got szellemi l�nyek, d�monok sokas�ga is lakja: az õ semleges�t�s�k alkalmas eszk�ze a m�gikus szertart�sok sokas�ga. A t�rzsi vall�sok t�bbs�g�ben kit�ntetett jelentõs�ge van a term�kenys�g-szertart�soknak �s az avat�si r�tusoknak: �ce�nia n�pei k�r�ben a vall�si �let uralkod� elemei ezek, de hasonl� a helyzet az afrikai kontinens d�li r�sz�ben �lõ gyûjt�getõ �s vad�szt�rzsek vil�g�ban is. Nem idegen ezektõl a vall�sokt�l a term�szet erõinek istenik�nt val� im�data sem: a var�zsszertart�sok z�me is �ppen erre, a term�szeti t�rt�n�sek kedvezõ menet�nek biztos�t�s�ra ir�nyul.

A klasszikus totemhit a maga tiszta form�j�ban azt a hiedelmet jelenti, amely szerint valamely n�pk�z�ss�g egyetlen k�z�s, az�ta szellemiv� lett �llat- vagy ritk�bban n�v�nyõstõl eredezteti mag�t. Maga a totem �sszek�tõ kapocs a magasabbrendû �gi erõk �s az ember vil�ga k�z�tt, egyben pedig az õs k�pess�geit, fizikai erej�t adja tov�bb n�pe sz�m�ra, a mindennapokban pedig seg�ti is �v�it. Ebben a klasszikus form�ban a totemisztikus vall�soss�g a legtiszt�bban Ausztr�lia �s �ce�nia n�pei k�z�tt maradt fenn, valamint egyes �szak-amerikai indi�n vall�si rendszerekben, a legh�bor�tatlanabb form�ban pedig tal�n Borne� �s P�pua-�j-Guinea belsej�ben, ahol a legut�bbi idõkig fennmaradt egyebek k�z�tt az ember�ldozat, a 'fejvad�szat' szok�sa, mint az idegen totemek elleni k�zdelem szimbolikus aktusa, az afrikai fejlõd�sben viszont az ut�bbi sz�zadokban az animisztikus von�sok bizonyultak erõsebbnek a totemisztikus szok�sokkal szemben.

Afrik�ban tal�n a pigmeusok vall�si kult�r�ja a legarchaikusabb: egy elvont teremtõ isten, a szellemi l�nyek sokas�ga, a term�kenys�gi m�gia �s a term�ny�ldozat elemei e n�p vall�soss�g�nak �p�tõk�vei, valamint az eredet- �s teremt�sm�toszok meglepõ sokas�ga.Mellett�k a busmanok, a hottentott�k, a zuluk, a jorub�k �s a masz�jok vall�si vil�ga �rdemel figyelmet; visszat�rõ elemek ezekben a vall�sokban a szakr�lis t�nc �s zene alkalmaz�sa, az engesztelõ n�v�ny- �s �llat�ldozat, a fejlett imakult�ra.

�zsia �s az �ce�niai t�rs�g t�rzsi vall�sai k�z�l a dajakok totemizmusa �rdemel eml�t�st, amely tal�n a legelevenebben õrzi ma is a mana-hit igen õsi form�it. Az ausztr�l õslakoss�g vall�si vil�g�t is egy�rtelmûen a totemizmus uralja, a ritu�lis tev�kenys�g k�z�ppontj�ban pedig a beavat�s, mint a totem k�z�ss�g�be val� befogad�s aktusa �ll. Jelleg�t tekintve hasonl� lehetett �ce�nia n�peinek õsi vall�si vil�ga is, ma azonban a t�rzsi vall�sok k�vetõinek sz�ma n�h�ny t�zezerre fogyatkozott, maga a hitrendszer pedig sz�mtalan idegen elem hat�s�ra elvesz�tette h�bor�tatlan eredetis�g�t.

A t�rzsi vall�sok fokozatos eltûn�se mellett bizonyos szinkretisztikus v�ltoz�sok is megfigyelhetõk - fõleg Afrik�ban �s Latin-Amerik�ban.Olyan esetek ezek, amikor az õsi t�rzsi hagyom�ny �s a felsz�nesen felvett kereszt�nys�g hit- �s r�tusvil�ga �sszeolvad, a v�geredm�ny pedig egy �j, 'karibi' vagy 'afro-amerikai' vall�si kult�ra lesz: olyan, mint az umbanda Brazili�ban vagy a vodu Haiti sziget�n. Ma m�r sz�mos ilyen mozgalom van, k�vetõik sz�ma pedig nem sokkal kisebb, mint a 'r�gi' t�rzsi hagyom�ny keretei k�z�tt �lõk�.