Kegyetlen lesz�mol�s egy maja kir�lyi palot�ban Amerikai r�g�szek kegyetlen lesz�mol�s nyomait fedezt�k fel egy maja kir�lyi palot�ban, az �si Cancu�n v�ros�ban. A guatemalai Pet�n es�serd�ben tal�lhat� Cancu�n egykor a leggazdagabb maja v�rosok k�z� tartozott. A r�g�szek harmincegy megcsonk�tott maja el�kel� csontjaira bukkantak a cancu�ni kir�lyi palota romjai k�z�tt, az egykori „megszentelt” v�zt�roz� medenc�ben. A kutat�k tal�ltak egy nem t�l m�lyen l�v� s�rt is, ahol k�t ember csontv�z�t der�tett�k fel. Ezekr�l azt felt�telezik, hogy egy kir�ly �s egy kir�lyn� maradv�nyai. Kritikus pillanat Egy harmadik s�rban t�bb mint tucatnyi maja el�kel� maradv�nyaira is bukkantak. Ezeket az embereket kiv�gezt�k, �s a kir�lyi palot�t�l �szakra f�ldelt�k el �ket. A nyilv�nval� kiv�gz�sek nyomai �s az �si romv�rosban nem mell�kesen felfedezett v�d�falak befejezetlens�ge arra utal, hogy Kr. u. 800 k�r�l kritikus pillanat j�tt el a maja v�ros sz�m�ra: egy k�ls� t�mad�s val�sz�n�leg els�p�rte a telep�l�s ir�ny�t�it, �s ez egyben a kezdete lehetett a maja birodalom m�ig rejt�lyes okokb�l bek�vetkezett buk�s�nak. Arthur Demarest, aki a mostani szenz�ci�s eredm�nyekkel el��ll� kutat�csoportot ir�ny�tja, h�sz �ve tanulm�nyozza a maja civiliz�ci�t, pontosabban annak rejt�lyes buk�s�t. Szerinte a t�meggyilkoss�g sz�nhelye „az eddigi legfontosabb dolog”, amelyre � valaha is r�bukkant, pedig 2004-ben � jelentette be - a National Geographic Society t�mogat�s�val - az egyik legnagyobb m�ret� maja m�v�szeti eml�k – egy nyolcvan centim�ter sz�less�g�, hieroglif�kkal �s k�pekkel d�sz�tett, faragott k�korong, illetve k�t�mb – megtal�l�s�t is. (Demarest izgalmas kutat�sair�l, arr�l, hogy jelenleg is milyen er�szak d�l K�z�p-Amerik�ban, illetve milyen k�zdelem zajlik a megtal�lt r�g�szeti leletek�rt, m�r a magyar National Geographic Online-on is besz�moltunk. El�fordult, hogy drogb�r�kt�l kellett a guatemalai titkosszolg�latnak visszaszereznie a Demarest �ltal ki�sott r�g�szeti leletet.) A mostani felfedez�s r�szletei A mostani felt�r�sr�l Demarest �gy nyilatkozott a NationalGeographic.com-nak: mindez olyan, mint egy fot�, amely az egyik legkritikusabb pillanatot �r�k�ti meg az id�ben. Demarest a Vanderbilt Egyetem antropol�gia professzora Tennessee-ben, Nashville-ben. A kutat� telefonon, Guatemal�b�l adott t�j�koztat�st. (A Cancu�nban zajl� �sat�sokat r�szben a National Geographic Society finansz�rozza.) A gazdag cancu�ni kir�lys�g strat�giai ponton, a Pasi�n-foly� kezdet�n�l j�tt l�tre. Ez a foly� volt a legnagyobb �s legfontosabb kereskedelmi �tvonal a maja vil�gban. Cancu�n kir�lyi palot�ja k�r�lbel�l akkora ter�letet foglalt el, mint �t futballp�lya. Demarest a kilencvenes �vekben kezdett hozz� a felt�r�sokhoz. Id�n m�jusban a ter�let v�zell�t�s�t, v�zrendszer�t tanulm�nyozt�k, amikor r�tal�ltak az emberi maradv�nyokat tartalmaz� lel�helyre. A 75 n�gyzetm�teres v�zt�roz� a kir�lyi palota bej�rat�n�l bukkant el�, csontok ezreit rejtve mag�ban. Mindemellett �rt�kes m�t�rgyakat is felder�tettek a tud�sok. . A felfedez�s nagys�grendje miatt a r�g�szek a guatemalai T�rv�nysz�ki Antropol�giai Alap�tv�ny seg�ts�g�t is k�rt�k a felt�r�shoz. A tud�sok 31 holttest csontjait tal�lt�k meg a s�rban. Kegyetlen m�sz�rl�s A t�rv�nysz�ki szak�rt�k szerint az �ldozatokat d�rd�kkal �s balt�kkal (b�rdokkal) �lt�k meg. A legt�bb testet megcsonk�tott�k. A csontok kora Kr. u. 800-ra tehet� az antropol�gusok v�lem�nye alapj�n. A leletek nedves iszapban maradtak viszonylag j� �llapotban fenn. „Ezek a legjobban kin�z� csontok, amelyeket valaha l�ttam” – jegyezte meg. „Azt is meg tudtuk �llap�tani, hogy az �ldozatok nem harcban estek el, hanem kiv�gezt�k �ket” – jegyezte meg Demarest. A s�rban �rt�kes �kszereket is tal�ltak. J�d�b�l, jagu�rfogb�l k�sz�lt nyakl�ncokat, tengeri kagyl�kat, amelyek arra utalnak, hogy az �ldozatok el�kel�k, nemesek voltak, alighanem a kir�lyi udvar tagjai. Egy nem t�lzottan m�ly s�rban, amely innen 73 m�terre volt, a kutat�k egy m�sik l�tv�nyos felfedez�st tettek: k�t ember – alighanem a kir�ly �s a kir�lyn� – fek�dt a f�ldben, �sszes uralkod�i „kell�k�k” t�rsas�g�ban. Egy fontosnak t�n� nyakl�nc Demarest szerint az egyik nyakl�nc, amelyet itt tal�ltak, olyan feliratot tartalmaz, amely szerint a visel�je „Kan Maax. Cancu�n fens�ges ura.” A most felt�rt v�rf�rd�t megel�z�en, a maja vil�g nyugati r�sz�n egyre gyakoribb� v�lt az er�szak. A nyugtalans�g – �gy t�nik – Kr. u. 800 k�r�l �rte el Cancu�nt. A v�ros k�r�l �p�teni kezdett, de soha be nem fejezett falak, amelyek nagy siets�ggel k�sz�lhettek k�b�l �s f�b�l (c�l�p�kb�l), szint�n arra utalnak, hogy a telep�l�s lak�i tudt�k, hogy hamarosan megt�madj�k �ket. „A v�dekez�s azonban nyilv�nval�an meghi�sult” – mondja Demarest. M�g a k�zrend�ek elmenek�ltek, vagy tal�n fogs�gba vetett�k �ket, a nemeseket – f�rfiakat, n�ket �s gyermekeket – felsorakoztatt�k �s kiv�gezt�k. A testeket azt�n valamif�le cerem�ni�val a megszentelt cisztern�ba helyezt�k, a palota bej�rat�n�l – felt�telezik a kutat�k. El se foglalt�k a v�rost? �rdekess�g, hogy arra nem tal�ltak bizony�t�kot a r�g�szek, hogy Cancu�nt megsz�llva tartott�k volna a t�mad�k. Ehelyett nagy val�sz�n�s�ggel a rajta�t�s ut�n elhagyt�k a telep�l�st a t�mad�k. A maja civiliz�ci� hirtelen let�n�s�t r�g�ta vitatj�k a kutat�k. A maja t�rsadalom a mexik�i Yucat�n-f�lszigett�l a mai Hondurasig n�pes�tette be K�z�p-Amerik�t. Az eddigi te�ri�k r�szben a t�ln�pesed�ssel, a sz�razs�ggal, a politikai konfliktusokkal �s a kir�lyi udvarok gyeng�l�s�vel, ellehetetlen�l�s�vel magyar�zt�k a hanyatl�st. B�r a most felt�rt v�rf�rd� eml�kei azt bizony�tj�k, hogy a h�bor�k, a hadvisel�s jelent�s szerepet j�tszhatott ebben a folyamatban, Demarest �gy v�li, nem lehet egyetlen t�nyez�vel magyar�zni a maja civiliz�ci� buk�s�t. Amit most felfedeztek, az a tud�s szerint csak a „v�g kezdete”. �s egy�ltal�n nem biztos, hogy ez volt a f� ok a buk�sban. Minden bizonnyal nem csak egyetlen, dr�mai t�nyez� j�tszott k�zre a hanyatl�sban.