H�sz �vig tart� huzavona ut�n v�gre hivatalosan is elismert�k a braz�liai vad�sz�-gy�jt�get� indi�nok utols� megmaradt nom�d t�rzs�nek �letter�t. A d�nt�s az awa indi�nok fennmarad�s�t jelentheti.

A brazil hat�s�gok k�vetkezetesen elz�rk�znak att�l, hogy az aw�k �ltal lakott ter�leteket az � tulajdonuknak nyilv�n�ts�k, �s ez id�ig arra sem mutattak komoly hajland�s�got, hogy az �szak-amerikai rezerv�tumokhoz hasonl�an v�dj�k az aw�k ter�leteit. Az awa indi�nok �l�helye hat�rainak meghat�roz�sa a Survival International elnevez�s� szervezet hosszas kamp�ny�nak az eredm�nye. A hat�rvonalak lefektet�se jelent�s l�p�s a mintegy h�romsz�z �slak� fennmarad�s��rt v�vott harcban, �m ezzel m�g csak egy csat�t nyertek meg, nem a h�bor�t - nyilatkozta a szervezet sz�viv�je. A Survival International tov�bbi c�lja, hogy a brazil korm�ny k�telezze el mag�t a hat�rvonalak meger�s�t�se mellett �s hozzon l�tre egy hossz� t�v� programot, ami biztos�tja az awa indi�nok v�delm�t - �rja a BBC. 21. sz�zadi mohik�nok Az �vek sor�n a betelep�l� �llatteny�szt�k �s fakitermel�k egyre nagyobb ter�leteket szak�tottak ki a m�g �rintetlen es�erd�kb�l. Ez�rt az aw�k szempontj�b�l l�tk�rd�s, hogy az ilyen illeg�lis farmer- �s fakitermel� gazdas�gokat felsz�molj�k - magyar�zza Fiona Watson, a Survival kamp�ny�nak koordin�tora. "Az aw�k sorsa egyszer�en felh�bor�t�. N�h�nyuk a vadon m�ly�re menek�lt a betolakod�k el�l, �ket kegyetlen�l meggyilkolt�k. Az aw�k l�te egy hajsz�lon f�gg." Val�ban, t�bb �vsz�zados vad�szter�let�k fennmarad�sa komoly vesz�lyben van: a fatelepek egyre nagyobb ter�leteket harapnak ki az es�erd�b�l, a feh�rek levad�ssz�k az erd� vadjait, egy hatalmas szarvasmarhatelep is a fokozza a fairt�st. Az erd�t vas�tvonal v�gja kett�, amelyen a Vil�gbank �s az Eur�pai Uni� finansz�roz�s�ban megnyitott b�ny�b�l vas�rcet sz�ll�tanak. Braz�liaiak sz�zai keresnek meg�lhet�st a d�l-amerikai "vadnyugaton", �s Maranhao �llamban az ilyesfajta telep�l�sek gombam�d szaporodnak. A 300 awa nagy r�sze, 230 indi�n biztons�gi okokb�l m�r a Funai nev� brazil indi�nv�delmi hivatal �ltal ellen�rz�tt falvakba menek�lt. Hatvanan, legfeljebb sz�zan vannak m�g, akik elszak�tva a k�lvil�gt�l, az es�erd� m�ly�n maradtak. Az indi�nok �ltal lakott n�gy faluban a Funai hat�s�gilag kirendelt emberei hivatottak megv�deni az �slak�k jogait. A hivatalos awa territ�rium hat�r�n t�bla hirdeti: "Idegeneknek bel�pni tilos!", �m a feh�rek szemmel l�that�an fittyet h�nynak a felsz�l�t�snak. "Nincs az a rend�rs�g, ami meg tudn� �ll�tani �ket" - mondja tehetetlen�l az egyik kirendelt tiszt. A kihal�s sz�l�n Sz�mos be nem v�ltott �g�ret ut�n, a Vil�gbankt�l kapott k�lcs�n felt�telek�nt, 1982-ben Braz�lia v�gre megkezdte az Amazonas vid�k�n tal�lhat� indi�n ter�letek hat�rvonalainak kijel�l�s�t. A Vil�gbankt�l kapott k�lcs�n egy r�sz�t kifejezetten erre a c�lra k�l�n�tett�k el. Egy �vtizeddel k�s�bb a brazil korm�ny ism�telten �g�retet tett, �m a szavakat ez�ttal sem k�vett�k tettek - eg�szen mostan�ig, amikor imm�r b�r�s�gi v�gz�s mondta ki az indi�n ter�letek felt�rk�pez�s�t. "Az erd� megmarad�sa az aw�k sz�m�ra �letbev�g�" - mondja egyik vezet�j�k, To'o. "Az erd� m�ly�n �l�nk, �s ahogy a feh�rek t�rnek el�re, mi egyre ink�bb sarokba szorulunk. Az erd� n�lk�l mi nem vagyunk senkik �s semmik, nincs sz�munkra ki�t. Az erd� n�lk�l mi is kipusztulunk - �r�kre."