M�gsem halt ki az indi�nok m�gikus madara Az angolul elef�ntcsont-cs�r�nek nevezett mad�r, a kir�lyhark�ly m�gsem halt ki – �ll�tj�k amerikai, arkansasi kutat�k. Az indi�nok m�gikus madara ut�n hatvan �ve vad�sztak az ornitol�gusok. A kir�lyhark�ly (Campephilus principalis ) hossz� feh�r cs�re miatt angolul az ivory-billed mell�knevet kapta, azaz cs�r�t az elef�ntcsonthoz hasonl�tott�k. Franci�ul pedig „poule de bois”, azaz erdei ty�k n�ven emlegett�k e hatalmas fakop�csot. Az indi�nok m�gikus �llatk�nt tartott�k sz�mon a Picidae csal�dba (Piciformes rendbe) tartoz� hark�lyt, amelyet 1944 �ta kihaltnak hittek, b�r 1999-ben �s 2002-ben m�r �rkeztek h�rad�sok arr�l, hogy �jra felt�nt �szak-Amerik�ban ez a ritka mad�r. A kor�bbi h�rek azonban egyedi megfigyel�seken alapultak, amelyeket nem lehetett ellen�rizni. A kilencvenes �vek v�g�n az Egyes�lt �llamok d�li r�sz�n, a nyolcvanas �vekben Kub�ban v�lt�k �jrafelfedezni a kir�lyhark�lyok egyik alfaj�t. K�ts�gk�v�li bizony�t�k Most azonban k�ts�gk�v�li bizony�t�k �ll a kutat�k rendelkez�s�re a kir�lyhark�ly �jb�li felfedez�s�r�l. A term�szetv�d�k pedig m�lt�n �r�lnek a h�rnek. A kir�lyhark�ly kor�bban tollazata miatt volt keresett, de az indi�nok m�gikus mivolta miatt is tisztelt�k. A tolla miatt levad�szott �llatokat azonban nemcsak k�zvetlen m�don fenyegette az ember. A term�szetes �l�helyek ritkul�sa miatt is egyre nehezebb helyzetbe ker�lt a mad�r, amelynek tolla egykor annyi n�i kalapot d�sz�tett… Az 1944 �ta kihaltnak hitt fajra most Arkansas sz�vets�gi �llamban, az USA d�li r�sz�n bukkantak r�. A sz�ban forg� t�rs�g neve Big Woods, amelyet magyarra Nagyerd� n�ven is ford�thatn�nk… Az esem�ny, az �jrafelfedez�s olyan nagy port kavart Amerik�ban, hogy sajt�t�j�koztat�t kellett tartani, �s ezen John W. Fitzpatrick, a Cornell Laboratory of Ornithology (a Cornell Mad�rtani Laborat�rium) igazgat�ja �radozott a tudom�nyos szenz�ci�r�l.