A tudomány győzött a „csontháborúban” Az Egyesült Államok egyik fellebbviteli bírósága engedélyezi a tudósoknak egy 9000 éves csontváz vizsgálatát. A döntés annak ellenére született, hogy az indián törzsek egy része ellenezte a lelet beható tanulmányozását. A csontokat két tinédzser találta meg 1996-ban, Washington szövetségi államban, az USA északnyugati részén, Kennewick település közelében. Az indiánok temetnének, a tudósok vizsgálódnának Az amerikai indiánok szeretnék szokásaik szerint eltemetni az általuk távoli rokonnak nevezett ember maradványait, ugyanakkor a tudósok szerint a csontváz olyan különleges jellemzőkkel bír, amelyek további tanulmányozást indokolnak. A Kennewicki Ember A fellebbviteli bíró most úgy találta, hogy lehetetlen kapcsolatot találni az indián törzsek és a „Kennewicki Ember” között – adta hírül a BBC. Ronald M Gould bíró írásos indoklása szerint a maradványok csak akkor tekinthetők bennszülött amerikainak (ez az indiánok politikailag korrekt elnevezése a modern amerikai angolban), ha valamilyen kapcsolatba hozhatók a létező törzsekkel és népekkel, vagy kultúrákkal. Minthogy az eddigi „korlátozott kutatások” nem tudták ezt a kapcsolatot igazolni, a San Francisco-i székhelyű 9. körzeti fellebbviteli bíróság zöld utat adott a tudósoknak. A bíróság megerősítette az elsőfokú ítéletnek azt a rendelkezését, hogy egyelőre nem szabad eltemetni a maradványokat, és ehelyett inkább tudományos vizsgálatnak kell alávetni a csontvázat. Az amerikai kormányzat részét alkotó Department of Interior (amelyhez az indián ügyek kezelése is tartozik) tudományos szakértői egyébként azt állították a perben, hogy a Kennewicki Ember sajátosságai eltérnek mindegyik ma élő indián törzs jellegzetességeitől, bár nem zárták ki az esetleges távoli biológiai kapcsolatot. Mindezek után remélik a tudósok, hogy tovább tanulmányozhatják az Amerika korai őslakosai közé sorolható ember maradványait. Ezek a kutatások fényt deríthetnek Észak-Amerika első betelepülőinek eredetére is. A Kennewicki Ember jelenleg a Burke Múzeumban található, amely a seattle-i székhelyű University of Washingtonhoz tartozik. Nem biztos, hogy az indiánok voltak Amerika első lakói A Kennewicki Emberrel kapcsolatos vizsgálatok nem jutottak olyan stádiumba, hogy pontos tudományos besorolását, eredetét meg lehessen állapítani. Ugyanakkor vannak olyan hipotézisek, miszerint esetleg nem is biztos, hogy az indiánok voltak Amerika – egyedüli – őslakosai. Az utóbbi időben egyre több teória bukkan fel arról, hogy a korai időszakokban Amerikában voltak olyan telepek, amelyeket esetleg európai vagy ausztráliai bevándorlók hoztak létre, s nem az ázsiai eredetű indiánok. (Minderről korábban a National Geographic Online-on is beszámoltunk már.) Minden kétséget kizáró bizonyíték nem született e témában, ám korábbi, részleges vizsgáltok szerint a Kennewicki Ember nem mongolid, hanem ainuid vonásokat mutat. Ennek jelentősége az, hogy ha az ainuid (egy Japánban ma is élő népcsoporthoz, az ainukhoz hasonló) jellemzők bebizonyosodnának, akkor ez alapvetően módosítaná a tudósok eddigi elképzeléseit Amerika őstörténetéről, minthogy nem ázsiai, hanem óceániai származást valószínűsítene. Ilyen ainuid jellegű koponyát találtak egyébként nemrégiben Mexikóban is, tehát egyre valószínűbb, hogy esetleg az óceániai térségből is jöhettek embercsoportok az Újvilágba. Az ainuk ma Japánban élnek, valószínűleg egy olyan ősi rassz maradványát képezik, amelynek más leszármazottjai az ausztralid, melanezid és más népcsoportok. (Az ainuk voltak minden bizonnyal Japán őslakói, de a mai japán népesség zöme mongolid eredetű, és az ainuk jelentősen visszaszorultak: a négy nagy japán sziget közül csak az északin, Hokkaidón élnek nagyobb számban.) Hatalmas küzdelem dúlhatott 9000 éve az Újvilágban Akárhonnan is érkeztek azonban az első betelepülők Amerikába, alighanem véres harcok eredményeként maradtak fenn a jelenlegi indián törzsek: a Kennewicki Ember csontjai súlyos sérülésekről tanúskodnak és más leletek is azt mutatják, hogy 9000 évvel ezelőtt hatalmas küzdelem dúlt az Újvilágban. Ennek eredménye lehet az, hogy genetikailag sokkal homogénebb a mai indiánok arculata, mint ahogyan azt a régészeti leletek indokolnák. Minthogy azonban genetikai vizsgálatok szerint a ma élő indiánok nem hordoznak Japánból származó géneket (vagyis nem rokonaik az ainuk), a jelenlegi hivatalos magyarázatok szerint Amerika benépesülése a következőképpen történt: a kelet-szibériai Kamcsatkáról érkező, ázsiai eredetű csoportok voltak az első lakók. A jégkorszak idején szárazon is járható, befagyott Bering-szoroson keresztül mongolid eredetű népesség jutott ugyanis az Újvilágba. Ezt egy 13-14 ezer évvel ezelőtt létező kultúra fennmaradt emlékei bizonyítják. A Clovis-kultúrának nevezett civilizáció a Bering-szorostól Alaszkába, majd innen, észak-nyugatról terjeszkedett dél felé, és sajátos, különleges nyílhegyeket hagyott maga után egyre nagyobb térségekben, 13 600 évvel ezelőtt. A vadászattal gyakorlatilag kiirtották Észak-Amerika állatvilágát, így például a mamutokat és az oroszlánokat.
	Szegő Iván Miklós